2009 és a roma-probléma
A 2009-es évben a cigányok és nem cigányok közti kapcsolat a mélypontjára jutott. Ennek okai az ez évben történt eseményekhez köthető. Mik voltak ezek?
2009. december 28. hétfő 16:09 - Pénzes Dávid
Cozma-gyilkosság
Cozma gyilkosai
Siófokot is rettegésben tartotta az a romákból álló bűnözői csoport, akik vasárnap hajnalban meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB Veszprém román vállogatott kézilabdázóját, írta hétfői számában a Somogy Megyei Online. A lap beszámolója szerint az "enyingi cigányok" tavaly július 14-én Siófokon, a Petőfi sétányon tartottak erődemonstrációt, százhatvanan vonultak fel "állítólag kardokkal, késekkel felfegyverkezve".
A hatalmas port felvert eset február 8-án hajnalban történt Veszprém egyik szórakozóhelyén. Az itt kirobbant konfliktus verekedésbe, végül késelésbe torkollott, aminek eredményeképpen
Marian Cozma a Veszprém román kézilabdázója az életét vesztette, a horvát Ivan Pesics olyan sérüléseket szenvedett, amelyek miatt el kellett távolítani a veséjét, illetve a szerb Zarko Sesum súlyos fejsérülést szenvedett.
Az ügy hatását a mai napig nehéz felmérni: de az biztos, hogy a
romaellenesség jelentős mértékű megerősödésének egyik szomorú mérföldköve volt. (Az azóta elfogott és vád alá helyezett
gyanúsítottak cigány származásúak.) Az esettel közvetett összefüggésben lehet a cigányellenességet meglovagló Jobbik támogatottságának nagymértékű emelkedése, mely az egész 2009-es évben megfigyelhető volt.
Politikai hullámok
Az év elejét meghatározó brutális gyilkosság nyomán került felszínre a cigányok integrációjának kérdése. Ennek következményeként kiderült, a cigányok felzárkózatására elköltött pénzek messze nem oda mentek ahová kellett volna. Az Állami Számvevőszék ezt egy jelentésében világosan meg is fogalmazta: a roma pályázati pénzek útja követhetetlen, pedig az elmúlt tíz évben 120 milliárd forintot költöttünk erre.
Mindeközben néhány szélsőségesen cigányellenes nézetet valló egyén, úgy döntött a saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást és
bosszút áll a romákon. Ezek nyomán összesen kilenc helyszínen követtek el támadást, amiben hat cigány származású ember halt meg. A négy gyanúsítottat augusztus végén elfogta a rendőrség.
A nyomozás kapcsán az is kiderült a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség között nem volt tökéletes a összhang, ennek nyomán a Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága el is marasztalta az NBH akkori vezetőjét Laborc Sándort, és a titkosszolgálatokat felügyelő akkori minisztert, Szilvásy Györgyöt.
Kolompár felelőssége
Az olaszliszkai ítélet
A bíró súlyosbító körülményként értékelte, hogy olyan emberre támadtak rá, aki a közlekedés szabályait maradéktalanul betartotta, megállt, hogy meggyőződjön arról, hogy mi történt, de ebben a szándékában megakadályozták. Ugyancsak súlyosbító körülmény volt, hogy a lincselők egymás szándékát kölcsönösen erősítve követték el a bűncselekményt. Ráadásul a vádlottak közömbösek voltak az elsodort lány esetleges sérüléseivel szemben, kivéve az ötödrendű vádlott Horváth Dezsőnét. Szögi Lajos megtámadása a közlekedés szabályait is sértette, ráadásul súlyosbítja a tettet garázda, útonálló jellege. Szalka András harmadrendű vádlott vallomásából egyébként az derült ki, hogy a vádlottak felosztották a szerepeket egymás között, s elhatározták, hogy nem tesznek egymásra terhelő vallomást. Id. Horváth Dezső annyira veszélyes a társadalomra, hogy csak az szolgálja a polgárok védelmét, ha a társadalomból kirekesztődik, csak 30 év után kerülhet feltételesen szabadlábra - ítélte meg a bíróság.
A romák körüli problémák kapcsán szóba került az Országos Cigány Önkormányzat elnökének,
Kolompár Orbánnak is a
lemond(at)ása, ám ez egyelőre nem történt meg. Sokan úgy vélik Kolompár is felelős azért, hogy elfajult a cigányellenes helyzet. Az ügy pikantériája, hogy Kolompár ellen ebben az évben eljárás indult, sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése miatt, valamint jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének ügyében is. A vádak szerint több tízmillió forintot tüntetett el.
A romák és nem romák közti elmérgesedő viszony Sajóbábonyban folytatódott, ahol romák állítólag megfenyegették a helyi MSZP-s képviselőt, aki a Gárdát hívta segítségül. A feloszlatott, de ettől függetlenül létező szervezet tagjai a helyszínre értek, ahol a már felfegyverzett cigányok nekitámadtak az őket szállító autónak. A tömegverekedést a kiérkező rendőrök tudták megakadályozni, de így is egész éjszaka farkasszemet nézett a két tábor egymással, jelezve a feszültség messze nem enyhül.
Az eset kapcsán a rendészeti minisztérium úgy döntött, önálló rendőrőrsöt nyit a faluban. Ennek felavatása meg is történt.
Egy fontos per
Ebben az évben zárult le az olaszliszkai brutális gyilkosság pere. A Szögi Lajos tanár meggyilkolásáért már első fokon elítélt romák az ítélőtáblától novemberben még súlyosabb ítéletet kaptak, közülük hárman életfogytiglani szabadságvesztést.
A 2009-es év a romaellenesség szempontjából tehát rendkívül rossz időszak volt. Az ellenségeskedés erőteljesen nőt, a megoldás pedig egy olyan politikai elit kezében van, mely egymással képtelen szót érteni még a legelemibb kérdésekben is. Mindez a jövőre nézve sem fest igazán rózsás képet a cigányok és magyarok együttélésének zavartalanabbá tételéről.