Január elsején Szlovákia saját fizetőeszközként bevezeti az eurót, ezzel Közép-Európa egyik első országa lesz, amely csatlakozik az euróövezethez. Szintén január elsején veszi ténylegesen kezdetét az ukrán-orosz gázháború, amelynek következtében Közép-Európa egy ideig gáz nélkül marad. Január 20-án iktatják be hivatalába Barack Obamát, Amerika eddigi legnépszerűbb elnökét. A hónap további részében horogra akad az olasz maffia egyik legkeresettebb alakja, Kínában halálra ítélik a melanin-botrány bűnöseit, összeomlik az izlandi bankrendszer - és vele a kormány -, valamint a pápa nyilvánosan is elítéli az eutanáziát.

Az év első hónapja háborúk tekintetében sem utolsó: a Srí-Lankai kormányerők több mint egy évtizednyi hadakozás után felülkerekednek a Tamil-Tigriseken, és a Gázai hadműveletek is ekkor érik el a csúcspontjukat. Ráadásul ekkor vonul ki az etióp hadsereg Szomáliából, amely újra teljes káoszba sújtja a 19 éve polgárháború-dúlta országot, és véglet teret ad a kalózkodásnak.

Február elsején iktatják be tisztségébe I. Kirilt, Oroszország új patriarcháját, egy nappal később pedig Muammer Kaddhafit, Líbia őrült vezetőjét választják meg az Afrikai Unió elnökének. Hetedikén kitör Ausztrália eddigi leggyilkosabb bozóttüze: 173-an vesztik életüket. Február 11-én életbe lép a Hatalom-Megosztó egyezmény, és Morgan Tsvangirai lesz Zimbabwe miniszterelnöke, amivel elkezd helyreállni a világ legrosszabb gazdaságának helyzete.

Március másodikán meggyilkolják Bissau-Guinea elnökét, Joáo Bernardo Vieirat, ami a későbbiek tekintetében igen fontos lépés a nemzetközi drogellenes háborúban. Március negyedikén a Nemzetközi Büntetőbíróság elrendeli az eddigi első hivatalban lévő államfő elnök elleni elfogatóparancsát (Omar Besir, Szudáni államfő), amely igencsak megrontja Európa és Amerika kapcsolatait Afrikával. 12-én Franciaország hivatalosan is bejelenti, hogy újra felvételét kéri a NATO-ba, és e nap kezdődik az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsértekezlete is. A hónap utolsó napján pedig beiktatják Benjámin Netanjahu kormányát.

Április elsején Albánia és Horvátország belép a NATO-ba, egy nappal később pedig megkezdődik a Londoni G20-csúcs, amely a G8 hanyatlásának kezdetét jelenti. Nem sokkal ez után Anders Fogh Rasmussent választják a NATO élére, és újabb afganisztáni csapaterősítéseket jelentenek be. Hatodikán következik be a 293 halálos áldozatot követelő L’Aquila-i földrengés Olaszországban. A későbbiekben Barack Obama békülékeny hangnem üt meg Kubával szemben és 24-én megjelenik a föld legújabb világjárványa Mexikóban, a H1N1.

Májusban a hónap közepéig nincs fontosabb esemény, ám 19-én robban a bomba: a brit költségtérítési botrány akkora elégedetlenséget váltott ki, hogy 400 év óta először lemondott a parlament alsóházának az elnöke - és az új Palesztin kormány is ekkor teszi le az esküt. 25-én Észak-Korea végrehajtja második föld alatti atomrobbantását, ami jóval nagyobb pusztító energiával rendelkezik, mint elődje - így Észak komoly atomfenyegetéssé válik a világ számára.

A június tragédiával kezdődik: első napján lezuhan az Air France 447-es, Brazíliából Párizsba tartó járata: 228 ember veszti életét, és megrendül a légi-közlekedésbe vetett biztonság. Negyedike és hetedike közt EP választásokat tartanak, amivel kialakul az EU következő öt évének arculata - és előre törnek a szélsőségesek. 11-én világjárvánnyá nyilvánítják a H1N1-et. Eközben az iráni választások miatt is kitörnek a zavargások, amely a vallásos rezsim legnagyobb ellenzéki megmozdulásának számít, annak fennállása óta. 22-én Barack Obama aláírja dohányzás-ellenes törtvényt, amely példátlan kordonok közé szorítja a dohánygyárakat. 25-én meghal Michael Jackson - és ezzel csillaga sosem látott magasságokba emelkedik. A hónap utolsó napján ismét repülőgép-szerencsétlenség: több mint 150 ember hal szörnyet.