Legek legnagyobbika

Dubajban, a hét emirátusból létrejött Egyesült Arab Emirátusok egyikében épült a Burj Dubai, vagyis a Dubaj Torony, amely immáron a világ legmagasabb ember alkotta épülete. A helyszín azonban egyáltalán nem meglepő, hisz az arab állam eddig is híres volt az extrém, szenzációhajhász ötleteiről. Példának említhetjük a sivatagban felépített, dőlt pályás síparadicsomot, vagy azt a mesterséges szigetcsoportot, amelyek pálmafákat ábrázolnak. Sőt, a jövőben hasonló mesterséges szigetcsoportot készülnek átadni, amely a földgömböt ábrázolja, és minden ország külön szigetet kapott - állítólag ezeknek már most elkelt a 60-70 százaléka. Igaz egy ennél is nagyobb, Univerzum nevű sziget-projektet a válság hatására leállítottak.

A tornyot egy állami konglomerátum, a Besix, az Emaar és az Arabtec finanszírozza, valamint az amerikai Adrian Smith tervei alapján épült - de az egészet a a dél-koreai Samsung Engineering & Construction indította útjára, amely Taipei 101-nek is a részese volt. A munkálatok 12000 munkás alkalmazásával 2004-ben kezdődtek, és az eredeti átadási tervet már kétszer eltolták - legutóbb belsőépítészeti problémák miatt.



Azonban a torony méretei lehengerlőek: már félkész állapotában is rávert az eddigi csúcstartó, 509 méter magas Taipei 101 nevű felhőkarcolóra (igaz, szerkezet címszó alatt a KVLY-TV torony is futott 628,8 méterrel), és 818 méteres magasságával, valamint 206 emeletével előre láthatóan évtizedekig tartani is fogja a csúcsot. Így az sem meglepő, hogy az épületet a mai nap sejk Mohammed ibn Rasíd al-Maktúm emír, Dubai uralkodója avatja fel, 6000 díszvendég kíséretében.

Egy gigász és környezete

A Burj Dubai nem csak építészeti remekmű, hanem az egykori World Trade Centerhez hasonlóan egy külön világ. A torony építési összköltségét 1,5 milliárd dollárra becsülik - mások 4 milliárdot emlegetnek - igaz hivatalos információk még nem láttak ezzel kapcsolatban napvilágot. Ahogy az is csak pletyka szinten jár körbe, hogy szinte minden helyiségnek találtak már gazdát.

Bár próbálták környezetbaráttá és energiatakarékossá tenni a monstrumot, de így is a föld legnagyobb energia és ivóvízfogyasztója lett - amire nagy mértékben rásegített a 17 focipályányi üveg, amit építése közben felhasználtak. További „adalékanyag” volt 330 ezer köbméter beton és 39 ezer tonna betonacél, valamint az alapokat tartó, 50 méteres mélységig lenyúló 45 ezer köbméternyi vasbeton. Az emeletek közötti közlekedésről 56 darab, egyenként 42 személyes lift gondoskodik, amely 64,8 km/h sebességgel képes haladni.

A 206 emeletből 160-at használhatnak majd az egyes emeletek bérlői: ezek 19 százalékán irodák, 18 százalékán szállodák (ebből egy gigászi Armani-hotel), 31 százalékán lakások, és a fennmaradó 32 százalékán olyan szolgáltató helyiségek - legfőképp éttermek - lesznek, akik a külön világ minden igényét igyekszenek majd kielégíteni. Mindehhez hozzátartozik, hogy a 124. emeleten lesz a világ legmagasabb kilátója.

Hatása az országra

A legekre a világ is felfigyel, és általában igen jó véleménnyel van az új rekord felállítójáról - és eme elismerés úgy kellett Dubajnak, mint szomjazónak az ivóvíz. Ugyanis a válság idején igencsak megcsappant a befektetői bizalom a költekező, hitelek tucatjait nyögő emirátusban. Ezt az kavarta fel extrém magasságokba, hogy az év vége fele bejelentették, hogy a Dubai World, Dubaj vezető konglomerátumának a fennállása sem biztos - hiába van a tulajdonosok közt az uralkodói családnak egy tagja is. És ha már a Dubai World sem biztos, akkor az ország bármelyik projektje bármikor bedőlhet - ami nem egy befektetési leányálom.

A dubaji mélyrepülés oka egyértelműen a gazdasági világválság: Dubaj olaj és földgáz híján a turizmusra, a luxusingatlanokra, és egyéb jóléti befektetésekre alapozta vagyonát - amely bevételek a válság kitörésével hirtelen drasztikus mértékben elapadtak, szinte meg is szűntek. Így amilyen gyorsan emelkedett az arab állam gazdasága az elmúlt években, olyan gyorsan hullt porba egy év alatt. A Dubai World-öt is csak a szomszédos állam - amely szintén tagja az Egyesült Arab Emirátusoknak - Abu-Dzabi tízmilliárd dolláros gyorssegélye tudta csak megmenteni. Igaz ez az összeg is csak ez év áprilisáig tartja el a holdingot, aminek további 20-50 milliárd dollárnyi adóssága van - igaz, gőzerővel dolgoznak ezek lefaragásán.

Hogy egy ekkora projekt megmentheti e az ország gazdaságát, az az elkövetkező hónapokban elválik. Annyi biztos, hogy az Dubaj mindent megtesz ennek érdekében: az ország és az arab világ majd összes médiuma élőben közvetíti az eseményt - amelyhez a világ más, nagy médiumai is csatlakoznak - és egy külön ünnepnapot szerveztek a megnyitó köré esküvővel, művészeti előadások sokaságával. Siker, pompa, csillogás - és az adósságokat egy napra mindenki elfelejti.