Linz búcsúzik

A Duna partján fekvő osztrák város Vilniussal, Litvánia fővárosával együtt töltötte be tavaly az Európa Kulturális Fővárosa címet.

Kétszázhúsz program keretében hétezer rendezvényt bonyolítottak le Linzben, a látogatók száma meghaladta a 2,8 milliót. A városvezetés és az idegenforgalom elégedett: míg a nemzetközi gazdasági válság miatt az ország több más részét a korábbinál kevesebb turista kereste fel tavaly, addig a Linzben eltöltött vendégéjszakák száma több mint tíz százalékkal 638 ezerre nőtt. Két új szálloda is épült a kulturális fővárosi évre, számos vendéglátóhely pedig fejlesztésekkel készült a turisták fogadására.

Franz Dobusch polgármester szerint Felső-Ausztria tartomány székhelyének sikerült a korábbi iparvárosi arculattal szakítva modern, nyitott, sokszínű város képét kialakítania magáról.

A programsorozat előkészítése még 2005-ben kezdődött, az EKF-évhez kapcsolódó első rendezvények 2006-ban voltak. Martin Heller, a programsorozat svájci koordinátora szerint az osztrák város nemcsak kulturális, hanem társadalmi és turisztikai fejlődésen is keresztülment azóta. Emellett a linziek olyan mértékben büszkék városukra, ami három évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna - mondta. A tartomány felmérése szerint a lakosság 76 százaléka úgy gondolja, hogy az EKF-beruházások jelentős előnyt jelentettek a kultúra, az idegenforgalom és a gazdasági élet számára.

A programokban jelentős szerepet kapott a Duna, mint európai városokat összekötő folyam. A kínálatot illetően a szervezők nem annyira a nagy rendezvényekre, mint inkább a sok kisebb, de sokszínű kínálatot nyújtó programra törekedtek.

A legnagyobb sikernek a linzi háztetőkön berendezett rendhagyó kiállítás bizonyult, ezt 272 ezren keresték fel. A második legvonzóbb program a júliusi Flaszterparádé (Pflasterspektakel) című utcaművész fesztivál volt 210 ezer érdeklődővel.

Az EKF-rendezvényekre emelt vagy felújított létesítmények közül több maradandóan hozzájárul a városképhez és a kulturális kínálathoz, például az Ars Electronica Center (AEC) kiállítási központ és a linzi kastély új szárnyépülete. Lebontják és az eredeti helyszíntől távolabb hűtőházként hasznosítják viszont a Bellevue kiállítási csarnokot.
A költségvetési mérleget 806 ezer euró többlettel - saját megfogalmazásuk szerint "vastartalékkal" - zárták a szervezők. Több program mégis meghiúsult. Az év egyik legjelentősebbnek tervezett eseményét például röviddel a kezdete előtt, pénzhiány miatt kellett lemondani. A Heiliger Berg (Szent hegy) című, 850 ezer eurós (mintegy 260 millió forintos) költségvetésű kiállításon osztrák és nemzetközi művészek installációit és szobrait mutatták volna be a város melletti hegyen, azonban a támogatók visszamondtak egy még alá nem írt szponzori szerződést. Nem készült el időre a 150 millió eurós beruházással épülő új zenés színház épülete sem, amely várhatóan csak 2012-ben nyithatja meg kapuit.

Szilveszterkor látványos tűzijátékkal és szabadtéri koncertekkel búcsúzott Linz az évtől és a kulturális fővárosi címtől. 2010-ben Pécsett, a Ruhr-vidéken és Isztambulon a sor, hogy bemutatkozzon Európának. A pécsi programsorozat vasárnapi ünnepélyes megnyitója előtt néhány nappal, csütörtökön Baranya megye székhelyének küldöttsége Bécsben személyesen is átveszi a stafétát Linztől.

Bár az osztrák városban december 31-én hivatalosan véget ért az EKF-év, a programok egy része 2010-ben is tart még.