Fejjel egy hóbuckában
Itt a tél, esik a hó, így ellepték a síelés megszállottjai a sípályákat. Mivel videokamera és internet is létezik, egyértelmű, hogy a bakikat a kedves, jóindulatú barátok felteszik az internetre. Ezekből válogattunk Önöknek egy csokorra valót.
2010. január 9. szombat 12:06 - Győry S. József
Tél van, és esik a hó. Éppen itt az ideje annak, hogy megtekintsünk pár videót, a világ legbénább síelőiről. Persze főként okulásként tegyük ezt, de azt se felejtsük el, hogy egy dologban mindenki tehetséges: ez pedig a röhögés.
"Semmi sem aczélosítja jobban az izmokat, semmi sem teszi hajlékonyabbá, ruganyosabbá a testet, semmi sem képesíthet nagyobb ügyességre, körültekintésre, semmi sem szilárdíthatja inkább akaratunkat és semmi sem teheti frissebbé lelkületünket a lábszánkózásnál" – Írta Fridtrof Nansen, "Sítalpakon Grönlandon át" című könyvében, 1890-ben, mely a modern kori síelés elterjedésében mérföldkőnek számított.
Viszont a „lábszánkózás” nem az újkor kitalációja: Norvégiai sziklarajzok arról tesznek tanúbizonyságot, hogy az emberek már a kőkorszakban is hódoltak ennek a fantasztikus sportnak.
Nyilván abban a korban is voltak tehetséges és tehetségtelen síelők, de egy dolgot szomorúan kell konstatálnunk: hiába telt el több ezer év, a nanokor embere nagy valószínűséggel bénább, mint a kőkorszak szülötte… ugyanis abban az időben még létezett a természetes szelekció.
Havazik a pokolban
Ki találta ki azt, hogy a pokolban meleg van? Hiszen ebben nincsen semmilyen ráció: a meleg éghajlatot és a bűnt – a paráználkodást legalábbis – sokan szeretik, ez senkinek sem lenne büntetés. A pokolban igenis, szó szerint fagyos a hangulat. Aki nem hiszi, annak itt egy minden kétséget eloszlató, teljesen „hiteles”
videó.
Az elkárhozott lelkek egy sífelvonóhoz hasonlatos szerkezeten érkeznek a pokol tornácára, ahol egy alacsony rangú démon fogadja őket. Mivel ezen lelkek még nincsenek hozzászokva a „dörgéshez”, csetlenek-botlanak. Szegény démon, nem győzi elkapni ezeket a szerencsétleneket, hiszen a pokol már lassan betelik. Aki korábban elesett, az ment szó szerint a levesbe, ám a teltház miatt az ő feladata megmenteni őket. Csak szánni tudjuk, hosszú lesz ez az örökkévalóság…
Bezárták a Lipótmezőt
Az 1868-ban épülő Magyar Királyi Országos Tébolyda emberöltőkön keresztül adott menedéket a rászorulóknak, míg végül 2007-ben bezárták. Valószínűleg nem számoltak a következményekkel, és bizony bekövetkezett az, ami a lehető legrosszabb: elszabadultak az elmebetegek, ahogy a
videón is láthatjuk majd. A helyzetet nehezíti a hóesés, mivel ezek a bohém emberek mindenhova téli közlekedési/sporteszközökkel kívánnak eljutni: ki síléc segítségével, ki szánkóval, ki motoros szánnal.
Óva intünk mindenkit, hogy legyen résen! Miközben az utcán haladunk, számoljunk azzal a lehetőséggel, hogy egy elmebeteg a fejünkre pottyanhat a negyedik emeletről. Mentségéül szolgáljon, hogy csak egy kiló kenyérért ugrott ki egy síléccel a lábán… és ezt vegyük szó szerint!