A "zöld minimum" a minimum - az ombudsman szerint

Mint mondta: 2050-re "dekarbonizálni" kell a magyar gazdaságot, azaz akkora már csak elenyésző lehet a szén-dioxid-kibocsátás. Szerinte minden olyan alku abszurd, amely azt latolgatja, hogy ezt mennyivel lehet túllépni. "Ez ahhoz lenne hasonló, mint amikor valaki azon alkudozna, hogy hány lépéssel mehet túl a szakadék szélén" - hangsúlyozta.

Mint mondta, a magyar küldöttek csalódottak ugyan a klímacsúcs kudarca miatt, de a nemzetközi tárgyalások akadozása nem lehet indok arra, hogy nemzeti szinten ne lehessen elkezdeni a cselekvést. Szerinte az intézkedéseket már most el kell indítani önkormányzati szinten is, miközben tart a tárgyalás arról, hogy a globális terheket miként osszák el.

Szerinte Magyarország a lehetőség kapujában áll, mivel a választások miatt fél évig gyakorlati politikai diskurzusra lehet számítani. Politikai vita fog kezdődni arról, hogy az ország milyen célokat akar követni és azokat milyen eszközökkel éri el, a pártok a maguk megoldásait kínálják majd - mondta.

Az ombudsman hivatala ehhez a vitához akar azzal a figyelmeztetéssel hozzájárulni, hogy ebben a globális krízisben lennie kell olyan politikai minimumnak, "egy zöld minimumnak", ami nem vita tárgya a pártok között, amivel kapcsolatban nem lehet "lefelé licitálni"; ne lehessen azt ígérni, hogy az egyik párt hatalomra kerülése esetén több szén-dioxidot lehet a levegőbe bocsátani. A minimum eléréshez alkalmazott eszközökön azonban lehessen vitatkozni - tette hozzá.

Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke ehhez kapcsolódva elmondta: elkészült az ország éghajlatvédelmi kerettörvényének tervezete is, amelynek megalkotásakor számoltak azzal is, hogy a klímacsúcs eredménytelen lesz. A kudarc azonban nem befolyásolja azt, hogy Magyarországnak hatékony lépéseket kell tennie az éghajlatváltozással járó problémák kezelésére. A tervezetet csütörtökön vitatja meg a tanács.