2024. november 1. - Marianna

Mit szabad a kampányidőszakon kívül?

Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerint kampányidőszakon kívül is szabad a politikai véleménynyilvánítás, ezért nem állapítható meg jogellenes kampánytevékenység a választás időpontjának bejelentése előtt.
2010. január 21. csütörtök 21:07 - HírExtra
A testület a csütörtöki ülésén utasította el azt a beadványt, amelyben azt sérelmezték, hogy az MDF, illetve a párt leendő listavezetője, Bokros Lajos, még a választás kiírása előtt, kampányolni kezdett.

Az OVB több tagja is utalt arra, hogy a választási kampány akkor kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi az országgyűlési választás időpontját.

Halmai Gábor elnökhelyettes szerint veszélyes precedens lenne, ha jogszabálysértést állapítana meg a testület, s ez egyfajta egyetemes cenzúrát is jelentene. Mások arra hivatkoztak, hogy a jogsértés megállapítása a "gondolatrendőrség" fogalmát idézné. Egyedül Vejkey Imre (KDNP) foglalt állást amellett, hogy a jogsértés tényét meg kellene állapítani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintettek maguk is kimondták, hogy kampánytevékenységet folytatnak.

Az OVB végül arra hivatkozva utasította el a beadványt, hogy a kérdésben nincs hatásköre. Arra mutattak rá, hogy kampányidőszakon kívül kampánytevékenységet folytatni a választási törvény alapján fogalmilag kizárt, így az ez időn kívüli megnyilvánulások politikai véleménynyilvánításnak minősülnek.

A tavaszi általános országgyűlési választás kampánya hivatalosan akkor kezdődik, amikor Sólyom László köztársasági elnök kitűzi a választás időpontját. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart, akkor ugyanis - a szavazókörök bezárásáig - életbe lép a kampánycsend.

A kampány kezdetére vonatkozó szabályozást azonban az idő túlhaladta, ma már szinte permanens, választástól választásig tartó kampány folyik. A pártok a választás kitűzésétől függetlenül, azt megelőzően is bejelentik részvételüket a szavazáson, illetve ismertetik programjukat.

A jogszabály szerint kampánynak számít a választópolgárok választási akaratának bármilyen módon történő befolyásolása, különösen a választási program ismertetése, jelölt, lista vagy jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, azonban a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, ki készítette a hirdetményt.

A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Az, hogy a választási gyűléseket nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek, nem jelenti, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetni, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.

Kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását