A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közölte: a Magyarországon kisebbségi közösségként elismert 12 nemzetiségről és a cigányságról szinte semmit nem tud a politika és a többségi társadalom, ezért még az idén - pénzhiány miatt egyelőre csak a képviselők, a döntéshozók és a területen dolgozók számára - kötetet készítenek e közösségek múltjáról, jelenéről. A "kisebbségek kézikönyve" mellett olyan könyveket is összeállítanak, amelyek a 13 hazai kisebbség mesevilágát mutatják be, ehhez iskolások számára rajzpályázatot hirdetnek.

"A célunk az, hogy bemutassuk, az egyetemes magyar kultúra részeként milyen hatalmas értékeket képviselnek a kisebbségek" - hangsúlyozta az ombudsman, hozzátéve: a politikai érdekképviseletben ez nem igazán tükröződik.

Kiemelte, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét másfél évtizede nem tudják megoldani Magyarországon, már abban is kételkedik, hogy a 2014-es választásokon lehetnének kisebbségi jelöltek. Kitért arra: az általa életre hívott II. Kisebbségi Kerekasztal részletesen kidolgozta a kérdést, s az anyagot átadták a kormánynak, de számára úgy tűnik, hogy az Országgyűlés a Nemzetiségi Fórum megalakítása mellett újra elölről kezdené a munkát.

Kállai Ernő nem tekinti kisebbségi képviseletnek azt, hogy az Országgyűlésben kisebbségi származású képviselők is ülnek. Rámutatott arra: ha megvalósulna a parlamenti képviselet, a kisebbségeknek lenne tényleges politikai súlyuk és nem lehetne megkerülni az érdekeiket.

Beszámolt arról is, hogy tavaly "csúcsot döntött" az ügyszámuk. A több mint ezer beadvány gondozása mellett a hivatalból indított vizsgálatok, az átfogó jelentések elkészítése óriási terhet jelent 10-12 munkatársának. Az ombudsman egyebek mellett közbenjárt a szekszárdi Német Színház működése, a lengyelek és a görögök anyanyelvű iskolai képzése, a szlovénok első tájházának megalapítása érdekében.

Utalt arra, hogy mint kisebbségi ombudsman tavaly elsőként élt azzal a joggal, hogy rendkívüli eset miatt napirend előtt felszólaljon az Országgyűlésben. (Annak kapcsán szólalt fel, hogy előző nap Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját agyonlőtték, ez volt a második halálos kimenetelű támadás romák ellen.)

Kállai Ernő közölte: az utóbbi két évben felerősödött a nemzetközi érdeklődés a Magyarországon élő kisebbségek helyzete iránt, ebben nagy szerepet játszik a romák elleni támadássorozat és a szélsőségek megerősödése is.

Megfogalmazása szerint paradigmaváltásra van szükség kisebbségi kérdésekben, mert az utóbbi 20 év eredményeit tekintve be kell látni: nem történt lényegi változás. Az országgyűlési biztos úgy látja, hogy a cigányság integrációjára vonatkozó törekvések nem igazán hatékonyak, a nemzetiségek életében pedig felgyorsult az asszimilációs folyamat. Az ombudsman mindkét jelenséget óriási problémának tartja.