A GKI elemzése szerint a magyar gazdaságban az ipari termelés 2009. harmadik negyedévében, a kivitel pedig a második negyedévben emelkedett az előző negyedévhez képest. A GDP esetében ez feltehetőleg a negyedik negyedévben következett be. Idén a gazdasági szakemberek szerint az építőipar lehet a legdinamikusabb ágazat, mindenekelőtt az EU finanszírozású infrastrukturális fejlesztések hatására, az üzleti beruházások növekedése inkább csak a második félévben várható.

A lakossági fogyasztás szintje valószínűleg kissé tovább csökken, az elemzés szerint nagyjából egy százalékkal. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat következtében – az szja-csökkentésre is tekintettel – várhatóan alig, mindössze egy százalékkal nőnek. A minimálbér ugyan közel három százalékkal emelkedik, de sok cégnél nem lesz mód a bérnövelésre.

A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkeresetek 3,5-4 százalékos növekedését eredményezi. 2009-2010-ben összesen kb. 1 százalékkal emelkednek a reálkeresetek, ezen belül az üzleti szférában legalább 5 százalékkal nőnek, a költségvetési szektorban pedig közel tíz százalékkal esnek.

Minden marad a régiben

A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a foglalkoztatás még tovább csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai visszaesnek megadóztatásuk miatt, a családtámogatások nominálisan sem nőnek. A havi nyugdíjak reálértéke ugyan minimálisan emelkedik, de éves szinten a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése következtében – a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve – minimálisan csökken.

2009-ben a fogyasztói árindex éves átlagban 4,2 százalék az év végén 5,6 százalék volt. 2010 első félévben még 4-5 százalék között marad a drágulás üteme, csak az év közepétől csökken 3 százalék környékére. Így az éves átlag 3,5 százalék lesz. 2011-ben az infláció elérheti az MNB által kívánt, 3 százalék alatti szintet.

Javult az egyensúly

A válság kikényszerítette magatartás-változás miatt a külső egyensúly már 2009-ben látványosan javult. A belső kereslet némi emelkedésével ugyan az áruforgalmi aktívum idén csökken, de a folyó fizetési mérleg aktívuma megmarad, mivel a jövedelem-kivonás – a profitok csökkenése miatt – nem ugrik meg jelentősen.

Ugyanakkor az EU-transzferek felhasználása gyorsul. Így a folyó fizetési és tőkemérleg – a 2008. évi 6,6 milliárd eurós deficit után – 2009-ben és 2010-ben is 2,8 milliárd euró körüli aktívummal zár. A javulás mintegy 10 milliárd euró, így az ország külső eladósodottsága jelentősen csökken.

A Monetáris Tanács a GKI szerint választások előtt feltehetőleg óvatos kamatpolitikát fog folytatni. Amennyiben az államháztartási folyamatok az új kormány alatt is a nemzetközi pénzvilág által elfogadott keretek között maradnak, a jelenlegi 6 százalékról a második. félévében folytatódhat a kamatcsökkentés.