Vészesen romlik a közbizalom

A közlemény szerint a kutatók azt vizsgálták, hogy milyen a közbizalom hazai állapota, mennyire bíznak meg az emberek a különféle intézményekben, az általuk alapított civil szervezetekben, választott tisztségviselőikben országosan és helyi szinten, továbbá milyen az emberek hajlandósága, kedve a társadalmi részvételre.

Az önkéntesek utcákon, vasútállomásokon, parkokban, iskolákban és különféle közösségi rendezvényeken tölttettek ki a megyékben, városokban és falvakban 4700 kérdőívet. Bár a felmérés során nagy volt a kérdezésszám, az szociológiai értelemben nem tekinthető reprezentatív mintának.

A felmérés szerint az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmának hiánya, a bizalmatlanság feltáruló mértéke egyre tragikusabb méreteket ölt. "Néhány kisebb pozitív változás, így a rendőrségen és a civil-nonprofit szektor némileg javuló megítélése mellett, odáig jutottunk - szinte már közhely -, hogy a politikusok és a parlament, tehát a politikai elit, kiábrándító mértékben veszítette el a magyar lakosság bizalmát, s vált-válik mára mind hiteltelenebbé".

Elgondolkodtatónak tartják, hogy az elmúlt időkből semmilyen érdemi kísérletet nem ismerünk, amely ennek a trendnek a lefékezését, megállítását, megfordítását célozná. "Mintha természetes, normális lenne ez a folyamat".

"A bizalom nem pusztán az illem, a jó ízlés követelménye, hanem a társadalom gazdasági helyzetének, a változásokhoz való igazodási képességének, egy nagyobb közösség, az ország működésének kiemelten fontos meghatározója. Az intézmények a közösség bizalma nélkül működésképtelenné válhatnak. (...) Ha nem bízunk az orvosokban, a tanárokban, az óvónőkben és más helyi intézményekben, akkor zavar keletkezik falunk, városunk egészségügyének, oktatásának működésében. S ha nem bízunk a társadalom intézményeiben, akkor egész társadalmunkat fenyegetheti a működésképtelenség" - írják a kutatók.