Kötetlen EU-csúcs?

Az elnökök, illetve miniszterelnökök ezúttal nem az Európai Tanács székházában, hanem attól mintegy 500 méterre, a hermetikusan lezárt Leopold parkban, a Solvay-könyvtár patinás épületében folytatják majd a megbeszélést, csak saját körben, tehát az eddigi szokásoktól eltérően külügyminisztereik sem lesznek jelen az eszmecserén.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az EU-tagállamok gazdaságpolitikájának az összehangolásáról eszmecserét javasol a legfőbb vezetőknek. Azt akarja elérni, hogy az állam-, illetve kormányfők határozzák meg a célkitűzések olyan véges számú körét - például a foglalkoztatás vagy éppen a kutatás-fejlesztés, az energiahatékonyság terén -, ahol aztán konkrét, jól számszerűsíthető vállalásokat lehet megfogalmazni. A vállalásokat nem teljesítő országok szankcionálására nem lenne mód, csupán arra, hogy elmarasztalóan megnevezzék ezeket az országokat.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozón kifejti majd elképzeléseit az EU2020 stratégia főbb jellemzőiről. Az eddig ismertté vált elképzelések szerint az unió az elkövetkező évtizedben tudásalapú növekedésre épülő, ugyanakkor befogadó jellegű társadalmat akar kialakítani, nagy hangsúlyt helyezve a fenntartható növekedésre és a nyersanyagokkal való környezettudatos gazdálkodásra.

Bajnai Gordon miniszterelnök, aki Magyarország képviseletében részt vesz a csúcstalálkozón, előzetesen levélben fordult Herman Van Rompuyhöz, José Luis Rodríguez Zapateróhoz, az EU soros elnökségét adó Spanyolország miniszterelnökéhez, valamint José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez. Ebben egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy az európai gazdaság prosperitása nem képzelhető el az egyes régiók közötti kirívó egyenlőtlenségek mellett. Szerinte tovább kell dolgozni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításán.