Bővül a Szépművészeti?

A múzeum által szervezett nemzetközi konferencián a nyáron kezdődő térszint alatti bővítés terveit Karácsony Tamás mutatta be. Az Ybl-díjas építész felidézte, hogy a beruházásról négy éve született döntés, mert a megnövekedett számú látogatósereg kiszolgálásához szükségessé vált az infrastruktúra fejlesztése, illetve új funkciók kialakítása.

A Schickedanz Albert által tervezett múzeumépület térszintben nem bővíthető, ezért csak a föld alatti terjeszkedés jöhetett szóba - emlékeztetett az új szárnyra kiírt tervpályázat győztese, hangsúlyozva azonban, hogy a felépítendő épületrész szimbolikusan és vizuálisan is kapcsolatot tart majd a régi épülettel.

Karácsony Tamás szerint a födém irányított áttörése nemcsak fényt enged az új terekbe, de a homlokzat timpanonjára rálátást engedve az otthonosság érzetét is megteremti majd. A 7000 négyzetméteres térszint alatti szárnyban időszaki kiállítóterem, új fogadótér, több jegypénztár, kávézó, étterem, múzeumi bolt és gyermekfoglalkoztató is helyet fog kapni.

A múzeum megközelítése a jövőben három irányból keresztül is lehetséges lesz; a főbejáratot azonban nem kívántuk radikálisan áthelyezni - indokolta Karácsony Tamás a főlépcsőbe tervezett bevágást. A beruházás másik felszín feletti eleme a gyorslift fogadóépülete, amely a korábban tervezett üvegkocka helyett bonyolultabb formavilággal rendelkezik majd.

Az MTI kérdésére az építész elmondta, hogy a terven még most is folyamatosan dolgoznak, így elképzelhetőek további változások az új szárny megvalósulásáig.

Mint Karácsony Tamás hozzáfűzte, régóta léteznek tervek a Szépművészeti és a Műcsarnok föld alatti összekötésére, ekkora beruházáshoz azonban most nem állt volna rendelkezésre elegendő forrás. A térszint alatti szárnyat azonban úgy tervezték, hogy a jövőben ez lehetséges legyen - árulta el.

A közelmúltban lezajló külföldi múzeumprojektekbe két külföldi előadó nyújtott betekintést. A madridi Prado főigazgató-helyettese, Gabriele Finaldi elmondta: a világhírű spanyol múzeum épületét a XIX. század óta már több alkalommal bővítették, az azonban az 1990-es évekre így is szűknek bizonyult, ezért a közeli Szent Jeromos-kolostor romjait is felhasználták a terjeszkedéshez.

A több mint ezer pályázó közül Rafael Moneo terve valósult meg: a kolostort szétszedték, majd a régi épülettel a föld alatt összekötött új szárnyban építették újjá - idézte fel Gabriele Finaldi. Mint hozzátette, a beruházás másfélszeresére növelte a Prado alapterületét, és számos új funkció befogadását tette lehetővé.

Az évi 2,7 millió látogatót fogadó, és 42 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó intézmény a következő tíz esztendőben további terjeszkedésre készül: a közeli Hadtörténeti Múzeum épületében helyezi majd el Velázquez-gyűjteményét - közölte a főigazgató-helyettes.
Snjezana Pintaric az általa vezetett zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum két hónapja megnyílt épületét mutatta be. Kitért arra, hogy a korábban egy szűk belvárosi térben működő intézmény számára a horvát főváros egy másik kerületében emeltek új épületet.

Az Igor Franic által tervezett múzeum a megnyitás óta eltelt rövid idő óta elnyerte a közönség rokonszenvét, a januárban megtartott helyi Múzeumok Éjszakája egyetlen estéjén például 33 ezren keresték fel - számolt be az igazgató. Mint megjegyezte, kulturális központként kívánnak jelen lenni a város életében, így előadótermükbe, audiovizuális laborjukba várják a kortárs művészeket, akik az épületben kialakított három lakás egyikében akár meg is szállhatnak.

A Szépművészeti Múzeum jövőbeli stratégiájáról szót ejtő előadók mindannyian hangsúlyozták: szükséges, hogy a hazai kulturális élet, illetve muzeológus szakma végiggondolja a múzeumok modern társadalomban betöltött helyét.

Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke úgy vélte, egy jól megrendezett kiállítás néha többet ér, mint egy tudományos monográfia. A gyűjtés-feldolgozás-bemutatás hármasságán túl gondolni kell a látogatók egyéb igényeire is; "nem kell félni attól, ha az emberek jól érzik magukat egy múzeumban" - figyelmeztetett a történész.

Rényi András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezetője szerint a globalizáció, a tudásalapú társadalom mediatizálódása jelenleg is zajló paradigmaváltást eredményezett a muzeológiában, így nincs már közmegegyezés erről, mi a művészet vagy a múzeum szerepe. A kurátoroknak újra és újra ki kell találniuk azt a narratívát, amely az adott kiállítást közelebb viszi a közönséghez - vélekedett a művészettörténész, hozzátéve: a Szépművészetiben vannak példák ilyen tárlatokra.

György Péter esztéta hangsúlyozta: újra kell gondolni a hazai múzeumok közötti munkamegosztást, és beilleszteni ezeket az intézményeket a város valós és kulturális terébe. A hazai szakma nem mondhatná azt, hogy ez nem tartozik rá, mert különben a politika fog dönteni továbbra is - fűzte hozzá az ELTE professzora.