Napirenden az IPCC reformja

A Nature című brit tudományos lap legújabb számában olvasható tanulmányban a testület jelenlegi formában való megtartásától a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) mintájára történő átalakításon át egy Wikipedia-szerű IPCC létrehozásáig sokféle elképzelés felbukkan.

Eduardo Zorita, a németországi GKSS kutatóközpont munkatársa a kialakult bizalmi válságot a 2009-es pénzügyi intézmények iránti bizalomvesztéshez hasonlítja. Javaslata szerint egy független nemzetközi klímaügynökség felállítására lenne szükség mintegy 200 főállású alkalmazottal, szemben a mostani gyakorlattal, melyben az IPCC munkájához csatlakozó tudósok általában megtartják addigi állásukat is.

Több szakértő is kifogásolta, hogy az IPCC-jelentések megjelenése között évek telnek el (az eddigi jelentések 1990-ben, 1995-ben, 2001-ben és 2007-ben jelentek meg, a következő 2014-ben várható). John Christy, az Alabamai Egyetem professzora szerint előremutatóbb lenne egy "élő, Wikipedia-IPCC" létrehozása, melynek szócikkeit 4-8 szakértő ellenőrizné. Mike Hulme, a Kelet-angliai Egyetem kutatója szerint pedig az esetenként több ezer oldalas IPCC-tanulmányok helyett "rövid, gyorsan összeállított, lektorált jelentésekre van szükség".

Persze akadnak védelmezői is a jelenlegi rendszernek. Thomas Stocker, a Berni Egyetem professzora, a három fő IPCC-munkacsoport egyikének társelnöke szerint a jelentések kiadását megelőző többéves előkészítő munka biztosítja a tanulmányok megalapozottságát és pontosságát.

Egy másik, ugyancsak a Nature-ben megjelent cikk az IPCC által vázolt jövőbeli forgatókönyvek kis számát és merev előfeltevéseit bírálja (az IPCC 2007-es jelentésében mindössze 6 fő forgatókönyvet vázolt). A Reutersnek nyilatkozó Nebojsa Nakicenovic szerint "könyvtárnyi forgatókönyvre" lenne szükség, melyek figyelembe veszik többek között az életmódváltás és a zöld technológiák elterjedésének lehetőségét is.

A klímatudomány eredményeit időről-időre összegző IPCC iránti bizalom először az angliai emailbotrány kapcsán ingott meg: 2009. november végén kiszivárgott a Kelet-angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok többezer emailből álló elektronikus levelezése, melynek egyes szakaszai klímaszkeptikusok szerint arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét. A 2007-ben Nobel békedíjjal kitüntetett IPCC hitelét tovább rontotta, amikor kiderült: hibásan állították, hogy a himalájai gleccserek 2035-re elolvadhatnak, a helyzet a valóságban nem ennyire drámai. Ez az eset általában is rávilágított azokra a hiányosságokra, amelyek a tudományos források ellenőrzését jellemzik a testületnél.