Hazánk a gyors békélésre törekedett szlovákiával

A szlovák államnyelvtörvény szigorítása, illetve a magyar köztársasági elnök Révkomáromnál történt feltartóztatása miatt kialakult feszültséget a magyar és a szlovák kormányfő tavaly szeptemberi szécsényi találkozóján igyekezték "gyorsan tárgyalhatóvá és kezelhetővé tenni". A külügyminiszter szerint a legfontosabb eredmény az volt, hogy a közös nyilatkozattal sikerült "nemzetközi dimenzióba helyezni" a nyelvtörvény ügyét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa ajánlásainak elfogadásával. A szécsényi tárgyalás azt is megmutatta, hogy a két ország képes volt közvetítés nélkül, önállóan kezelni az ügyet - tette hozzá.

Balázs Péter a magyar külpolitikáról tartott beszámolójában elmondta: az a tény, hogy hat szomszédos országgal erőteljesen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok, azt mutatja, elsősorban nem Magyarország a hibás a Szlovákiával fennálló feszült viszony miatt. A konfliktus nem a két nép között van, azt inkább "egyes politikusok szítják" - mondta. A külügyminiszter szerint Szlovákia a legérzékenyebb szomszéd: Magyarországon is elhangzanak "soviniszta, irredenta ízű" megnyilvánulások, amelyekre más szomszédok talán legyintenének, ám Pozsony különösen érzékenyen reagál ezekre.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kijelentette: a szécsényi találkozó a Bajnai-kormány legjelentősebb külpolitikai hibája volt, és csökkentette Magyarország nemzetközi mozgásterét, mivel meg lehetett jósolni, hogy Szlovákia magatartása nem változik.

A Fidesz támogatja azt az alapot, amelyet a magyar kormány a nyelvtörvény alapján jogsérelmet szenvedő szlovákiai magyaroknak hozott létre - tette hozzá a bizottsági elnök, hangsúlyozva, a nyelvalap elleni támadásoknak sem jogi, sem morális alapja nincsen, mindaddig amíg a "diszkriminatív, emberi jogokat sértő nyelvtörvény hatályban van".

Németh Zsolt szerint az államnyelvtörvényen és a tavaly augusztusi révkomáromi incidensen túl még több probléma terheli a magyar-szlovák kapcsolatokat, köztük a Malina Hedvig-ügy, a Benes-dekrétumok, a tankönyvek kérdése, "a folyamatos belpolitikai célú támadások a magyarság egésze ellen, a szélsőségesség, az intolerancia, a gyűlöletkeltő politika". A bizottság elnöke szerint a magyar-szlovák viszonyt Szent Sebestyénhez lehet hasonlítani: "ezer sebből vérzik". Hangsúlyozta, hogy ennek a kapcsolatrendszernek a "begyógyítása" nagyon komoly kihívást jelent a magyar politika egésze számára.