Szűk egy hónapot kapott az elmúlt években horribilis, 12,7 százalékos költségvetési hiányt felhalmozó Görögország az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és az IMF-től, hogy összeállítson egy olyan radikális egyensúlyteremtő csomagot, amelynek segítségével már idén négy százalékkal csökkenti deficitjét. 2012-re pedig 3 százalék alá kell tuszkolnia hiányát.

Bizony, ketyeg az óra, mert március 16-án már Athénban lesz a nemzetközi közösség - hazánk kormánya által is jól ismert – felügyelőbizottsága, hogy választ kapjon arra a pofonegyszerűnek tűnő kérdésre: ugyan kedves görögök, hogy s mint kívántok eleget tenni deficitcsökkentésről szóló összeurópai ukáznak?

S mivel a hellénnél ravaszabb népséget keresve se könnyen találni (gondoljunk csak a 2004-es olimpia előtti hajmeresztő huzavonára, melyből nem kicsit jól végül a házigazdák jöttek ki) nem lepődhetünk meg sem azon, hogy Athén az elmúlt években Rodolfo-módjára játszott az államháztartási statisztikákkal, sem pedig azon, hogy máris megindult a csencselés a különböző deficitcsökkentési módszerekkel.

Amelyekből egyébként nincs túl sok – emlékeztet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. vezetője. Alapvetően három eszközre, illetve ezek keverékére támaszkodhat egy pénzügyi stabilitását vesztett állam. Az egyik, hogy pénzt, hitelt szerez valahonnan. A másik, hogy csökkenti a kiadásait (ez gyakorlatilag a megszorításokkal egyenlő – a szerk.), a harmadik pedig, hogy növeli bevételeit, de ez főleg válság idején és főleg Görögországban, ahol az adófizetési morál amúgy sem fényes, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik – mondja.

Peloponnészoszi segély

Ezzel együtt még recessziós gazdasági környezetben sem lehetetlen kevesebb mint egy év alatt négy százalékkal csökkenteni a hiányt, ám kérdés, milyen áron lehet ezt véghezvinni – utal kissé az itthon történtekre is Duronelly. Emlékezzünk: a Gyurcsány-kormány a költségvetés 10 százalékos hiányát 2006 őszétől 2008 őszéig faragta le 3,9 százalékra, a Bajnai-kabinetnek már „csak” az a bravúr jutott, hogy a válság ellenére is négy százalék alatt tartotta (és tartja) a deficitet.

Miként mi, úgy a görögök sem valószínű, hogy megússzák a dolgot néhány tízmilliárdnyi euró nemzetközi hitel felvétele nélkül (egyes hírek 50 milliárdos segélycsomagról szólnak) – mondja a vezető elemző, hozzátéve, hogy a nagyon erős megszorítás sem tűnik elkerülhetőnek peloponnészoszi félszigeten.

Dominóeffektus?

Görögország tagja az eurózónának, Magyarország nem. Mi tavaly voltunk hatalmas bajban, a déliek most kerültek bele a slamasztikába, s könnyen elképzelhető, hogy követik őket a szintén a közös valutával fizető spanyolok, portugálok, olaszok is. Nem visszás egy kicsit, hogy minket azért nem engednek be a monetáris unióba, mert nem teljesítjük többek közt a 3 százalékos maximális hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot, miközben ha körülnézünk Európában, az egész kontinens, de még az eminensnek tartott Németország sem képes tartanai a bűvös hármast? – kérdeztük az elemzőt.

Egyrészt nyilvánvalóan van egy kettős mérce – mondja Duronelly. Másrészt viszont azt is világossá teszi, hogy a maastrichti szerződés bizonyos körülmények között nem zárja ki a három százalékos hiány átmeneti túllépését. Ilyen körülmény lehet például a globális recesszió. Emlékeztet ugyanakkor, hogy Magyarországra azért fújt az átlagosnál jobban az EU, mert 2001 után egy viszonylag jó világgazdasági periódusban engedte elszaladni a hiányt.

S az egészben a legérdekesebb, hogy még egy olyan brutális hiányt felhalmozó tagállammal, mint Görögország sem tudna mit kezdeni az unió, ha az képes lenne saját erőből finanszírozni magát, következésképp nem lenne rászorulva a nemzetközi bankok mentőhitelére. Görögországot azért tudja az unió nyomás alatt tartani, mert nála van a hellének iránt megrendült nemzetközi bizalom helyreállításához szükséges tőke.