A politikus nyugat-balkáni körútjának első állomása volt a boszniai szerb köztársaságból és a bosnyák-horvát föderációból álló ország fővárosa. Nikola Spiriccsel, a kormány soros elnökével folytatott tárgyalásai után a főképviselő kijelentette: az EU világos és egyértelmű álláspontja az, hogy bár különböző nemzeti közösségek lakják, Bosznia és Hercegovinának egy államként kell fennmaradnia. Hozzátette, hogy Brüsszelben az ország jövőjét az unióban látják, s mindent meg akarnak tenni európai integrációjának az elősegítéséért.

Catherine Ashton sürgette az állam alkotmányának reformját is, de nem részletezte, hogy szerinte az alaptörvény mely részeit kellene megváltoztatni.

A főképviselő az Európai Unióba történő bejutás egyik feltételének mondta, hogy szűnjön meg a nemzetközi közösség főképviselőjének hivatala.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a teljhatalommal rendelkező megbízottat épp az unió kényszerítette rá Bosznia és Hercegovinára. Az országot létrehozó daytoni békeszerződésben még nem szerepelnek azok a széles körű felhatalmazások, amelyekkel az unió külügyminiszterei egy bonni tanácskozásukon látták el az unió szarajevói megbízottját.