Sólyom következetesen járt el eddig?

Lövétei István szerint ellentmond az eddigi alkotmánybírósági gyűlöletbeszéd-felfogásnak a parlament által elfogadott törvénymódosítás.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszttagadás az európai országok többségében büntetendő, és megkülönböztetik a gyűlöletbeszéden belül.

Lövétei István kiemelte: a köztársasági elnök igen következetesen minden, a szólásszabadságot korlátozó jogszabályt az Alkotmánybírósághoz utalt. Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor valószínűleg úgy vélekedik, hogy a módosítás sérti az alkotmányosságot, illetve a szólásszabadságot - tette hozzá.
Megjegyezte: arra is van lehetőség, hogy az elfogadott törvényt a gyűlöletbeszéd egy speciális részeként beleillesztik a büntető törvénykönyvbe.

Mint hangsúlyozta, az államfői elutasítás többé-kevésbé mindig ahhoz vezetett, hogy az Alkotmánybíróság elfogadta a köztársasági elnöknek az erre vonatkozó érveit. Valószínűleg az Alkotmánybíróság ebben az esetben is követni fogja az államfő véleményét - tette hozzá.

A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kezdeményezett - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.

Az államfőnek a kézhezvételt követően 15 napja van arra, hogy döntsön a törvényről.
Sólyom László köztársasági elnök a négy év alatt 24, a parlament által elfogadott törvényt küldött vissza a Háznak megfontolásra. Az államfő 13 esetben előzetes normakontrolt kért az Alkotmánybíróságtól az aláírásra váró törvényekről. Ilyen volt például a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédet érintő módosítása.