Az INCB tavalyi évről szóló jelentésének megállapítása szerint viszonylag új, de gyorsan terjedő jelenség a szexuális erőszak szándékával elkövetett kábítószer-visszaélés. A tettesek e célra gyakran a nemzetközi kábítószer-ellenes egyezményekben nem szereplő vagy még nem teljesen ellenőrzés alatt álló szereket használnak.

A sokszor színtelen, szagtalan, jellegtelen ízű anyagokat általában az áldozatok ételébe vagy italába keverik, anélkül, hogy azok észrevennék. Hatásukra az áldozatok elveszíthetik az uralmat tetteik felett. Rávehetők arra, hogy - látszólag önként - kiadják bankkártyájuk adatait, vásároljanak a bankkártyájukkal, átadják a gépkocsijukat, vagy nemi erőszak áldozatává is válhatnak.

Korábban a benzodiazepinek, azok közül is a Rohypnol néven fogalomba hozott flunitrazepam nevű anyag voltak a leginkább elterjedt ilyen szerek. A Rohypnollal való visszaéléseket jelentős mértékben visszaszorították, de helyette a bűnözők egyre gyakrabban alkalmaznak más anyagokat, olyanokat, amelyekhez könnyebb hozzájutni. Ilyen például a 2001 óta a nemzetközi kábítószer-ellenes egyezményekben szereplő, de az ENSZ-tagállamok mintegy felében ma sem hatékonyan ellenőrzött gamma hidroxi-butirát (GHB), vagy az egyezményekben nem szereplő ketamin.

A testület arra hívja fel a gyógyszeripart, hogy dolgozzon ki biztonsági intézkedéseket, például eljárásokat a szóban forgó anyagok ízesítésére.

Növekvő gond a receptre kapható drogokkal való visszaélés is. Ezen a téren azt javasolja az INCB a kormányoknak, hogy tiltsák be vagy korlátozzák a nemzetközileg ellenőrzött szereknek az internetes "gyógyszertárakban" és telefonos gyógyszerrendelő szolgálatokon keresztül való árusítását.