Görögországban megállt az élet

Nem működnek a közhivatalok, bezártak az iskolák, nincs tömegközlekedés, leállt a vasúti és a hajóforgalom, az athéni repülőtér nem fogad és nem indít járatokat - tetézvén a nyugat-európai közlekedési káoszt, amit a francia és a német járatkimaradások idéztek elő. A kórházak csak sürgősségi ellátást végeznek, az újságírók is 24 órán át szüneteltetik a munkát. Ráadásul a nap folyamán a sztrájktól függetlenül két nagy demonstrációt is tartanak Athén belvárosában.

Ez már a második nagy munkabeszüntetés azóta, hogy a kormány február elején bér- és adóreformot jelentett be. A felduzzadt államadósság és a magas deficit okozta problémákat - főként a fizetésképtelenség veszélyét - a kormány sokkterápiával kívánja elhárítani. A dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját már jelentősen megemelték, az állami szférában fizetéscsökkentést, illetve bérbefagyasztást terveznek, és szó van egyebek között az általános forgalmi adó mértékének növeléséről, a szociális juttatások szűkítéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről is.

A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy ha a kormány végigviszi porgramját, és az idén 8,7 százalékra mérsékli a GDP-arányos államháztartási hiányt a tavalyi 12,7 százalékról, akkor az egekbe fog szökni a munkanélküliség, ami már tavaly novemberben öt éves csúcsra, 10,6 százalékra nőtt.

Ugyanakkor a szerdai sztrájk nagy próbatétel lehet a szakszervezetek számára, mivel a közvéleménykutatások szerint a lakosság erősen támogatja a kormány takarékossági proramját, és azon a véleményen van, hogy a szakszervezeteknek az év végéig türelemmel kellene lenniük.