2024. november 22. - Cecília

Nem vagyunk versenyképesek!

Oszkó Péter szerint a kis- és középvállalati szektor (kkv) ma nem versenyképes. Az üdvösséghez szerinte elsősorban javuló piacok, élénkülő kereslet és elérhető hitelek kellenének. De törekedett-e a kkv-k forrásszomjának enyhítésére a Bajnai-kormány?
2010. március 2. kedd 14:57 - Nagy András
Közhely: a mikro-, kis- és középvállalkozások (röviden kkv-k) kiemelt szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen az összes hazai cég 99,9 százaléka közülük kerül ki. Ez mintegy 680 ezer vállalkozást jelent. Közhely továbbá, hogy minden garnitúra igyekszik szívén viselni a kkv-szektor problémáit, legalábbis ami a politikai nyilatkozatokat illeti. Közkeletű tény az is, hogy a 2008 őszén hazánkba érő válság csak tovább tizedelte a régiós viszonylatban mind adóval, mind adminisztrációval magasan terhelt cégeket.

Oszkó Péter mesterhármasa

Ez utóbbiak, tehát a kkv-k problémáira adott kormányzati válaszok, illetve a válság cégroncsoló hatása miatt érdekes Oszkó Péter múlt heti nyilatkozata, melyben a pénzügyminiszter a javuló piacokat, élénkülő keresletet valamint elérhető hitet nevezte meg a kis- és középvállalkozások legégetőbb szükségleteiként.

Oszkó szerint a vállalkozásokra egy jó támogatási program is ráférne, csakúgy mint az, hogy a következő kormány is ugyanolyan szigorral folytassa a költségvetés rendbetételét, mint azt ők tették. A pénzügyminiszter a Népszavának elismerte, hogy a kkv-szektor ma versenyképtelen, és azt mondta, azt szerkezetében is meg kell változtatni. Oszkó Péter az interjúban a költségek állami mérséklését (ez alighanem az adócsökkentés sajátos eufemizmusa lesz) és az uniós források hatékonyabb felhasználását is szorgalmazta.

A HírExtra a pénzügyminiszteri nyilatkozat kapcsán annak igyekezett utánajárni, mi mindent tett a Bajnai-kormány az elmúlt egy év alatt a válság miatt nehéz helyzetbe került kkv-k helyzetének javítása, vagy legalább talpon tartása érdekében. Különös tekintettel a finanszírozást (kedvezményes hitelfelvételi lehetőségek), az innovációt, az új piacok felkutatását, valamint a kereslet élénkítését célzó intézkedésekre voltunk kíváncsiak. A támogatási programok mellett az ezekre fordított állami és/vagy uniós forrásokról is érdeklődtünk a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál (NFGM).

Csökkenő papírmunka, zömmel uniós források

„Kritikus” Fideszes elképzelések
A Fidesz a kis- és középvállalkozókat tekinti a legfontosabb gazdasági partnereinek; célja pedig az, hogy "újra mozgásba hozza" a magyar munkahelyek kétharmadát adó szektort. Erről Varga Mihály Fidesz-alelnök beszélt egy februári sajtótájékoztatón. Az MTI tudósítása szerint Varga hangsúlyozta: „a Fidesznek egy nagyon határozott célja van, az, hogy lehetőség szerint többen tudjanak dolgozni az országban.” A kormányzásra készülő ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője közölte: a kis- és középvállalkozásokat adócsökkentéssel és vállalkozásfejlesztéssel erősítenék meg. Varga Mihály emlékeztetve az 1998 és 2002 között a gazdaságfejlesztést szolgáló Széchenyi-tervre, önkrittikusan azt mondta: nem hiszi, hogy tökéletes volt a program, de biztos abban, hogy a hazai és az európai uniós források koncentrálásával néhány területen áttörést lehet elérni.
MTI
Az NFGM válaszul egy hétoldalas dokumentumot küldött. Ebből kiderül, hogy a kormány hivatalba lépésekor célul tűzte ki a szövevényes szabályozás egyszerűsítését. Az adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig 25 százalékos csökkentése érdekében tizenhét intézkedést jelölt ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében.

A kkv-k forrásszomját kötött támogatásokkal (uniós és hazai forrású pályázatok), valamint államilag támogatott finanszírozó eszközökkel (pénzügyi konstrukciók, pl. mikrohitel, garancia, tőkeprogramok stb.) igyekeztek enyhíteni.

Az elmúlt év dotációit tekintve azt lehet tudni, hogy vissza nem térítendő támogatásokra 2009-ben összesen 57 milliárd forintot fordított a kormány. Az anyagból kiderül, hogy ebből mindössze 28,8 millió forint volt hazai forrás. A maradék több mint 56,9 milliárdot az unió finanszírozta. Kedvezményes hitelkonstrukcióban a szaktárca adatai szerint megközelítőleg 20500 cég részesült 2009-ben, kicsivel több mint 58 milliárd forint értékben. Ebben a számban már a Széchenyi Kártyás gyorssegély-felhasználások is benne vannak.

A vállalati infrastruktúra fejlesztése érdekében a kormány elsősorban az ipari parkok támogatására helyezte a hangsúlyt. 2007 és 2013 között a hét regionális operatív program segítségével elsősorban az ipari parkokat teszik/tették alkalmassá újabb vállalkozások fogadására, azért, hogy a hazai ipari parkok telepítettségi mutatója nőjön. 2009-2010-ben összesen 17 milliárd forint van erre, 2008-ban ennek még majdnem a duplája állt rendelkezésre.

A kormány válságkezelő programjának része a 2009 júniusában elfogadott Magyar Logisztikai Stratégia (2007-2013) akcióterve, amely a beruházások ösztönzése, a marketingakciók, valamint a képzés javítása mentén kíván az ágazat sajátosságait figyelembe vevő intézkedéseket tenni. A logisztikai központokat fejlesztő pályázat 2009 augusztusától 2010. december végéig érhető el, 12,5 milliárd forintos keretösszegben.

Izmozás az exportpiacokra

A kkv-k exportpiacra jutásának ösztönzése érdekében a kormány 2009 év végéig mintegy kétezer céget vont be az ún. ügyfélfejlesztési-exportfejlesztési programba. A projekt a cégek piaci pozíciójának megerősítését, a termékdiverzifikálását, valamint területi terjeszkedéseik elősegítését hivatottak elősegíteni.

Szintén a magyar vállalkozások exportpiaci pozíciójának izmosodását célozzák azok a partnerországokban működtetett információs pontok, amelyre példa a már megnyitott podgoricai (Montenegró), és bukaresti (Románia), valamint a tervezett újvidéki (Szerbia), szarajevói (Bosznia-Hercegovina), és szófiai (Bulgária) irodák.

A magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeket az állami Eximbank működtet. A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. pedig azokat a magyar árut, szolgáltatást exportáló kkv-kat hozhatja helyzetbe, amelyek éves export-árbevétele két egymást követő évnél hosszabb ideig nem haladja meg a kétmillió eurót.

Összességében tehát túlzás azt állítani, hogy a Bajnai-kormány magára hagyta a hazai cégvilágot. Még akkor sem, ha kétségtelen: az Oszkó Péter által szorgalmazott ágazati átalakításokkal nem is próbálkozott, továbbá a közel 700 ezer hazai kkv közül viszonylag kevés, számításaink szerint mintegy 26 ezer részesült valamilyen támogatásban az elmúlt évben.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását