Török csapatkivonás, de csak feltételekkel?

A nicosiai kormány meglehetősen hűvösen reagált a bejelentésre. Ciprus görög és török közösségét 1974-ben szakították el egymástól, amikor Törökország - egy rövid életű, athéni ihletésű puccskísérletre válaszolva - megszállta az ország északi részét. A konfliktus akadályozza Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz, amelyben a Ciprust képviselő görög ciprióták vétójoggal rendelkeznek Ankara belépésének ügyében.

"Célunk, hogy tartós és átfogó megoldást találjunk a ciprusi problémára" - nyilatkozta a három görög ciprusi lapnak Recep Tayyip Erdogan, hozzátéve, hogy "készek vagyunk e cél érdekében elvégezni a magunk részét. Senkinek sem kell és szabad kétségbe vonni Törökország őszinteségét."

Törökország mintegy 30 ezer katonát állomásoztat Észak-Ciprusi Török Köztársaság területén, amelynek legitimitását kizárólag Ankara ismeri el. Erdogan leszögezte, hogy megállapodás esetén kész lenne kivonni az egységeket, ám az azonnali csapatkivonási felszólításoknak Törökország nem enged. "Egy bizonyos idő után ezek a csapatok kivonhatók" - fogalmazott a török kormányfő.

A ciprusi görög vezetés hűvösen fogadta Erdogan nyilatkozatát. Sztéfanosz Sztéfanu kormányszóvivő rámutatott, hogy Törökország az EU felszólítása ellenére sem nyitotta meg kikötőit és repülőtereit a Ciprusi Köztársaság járművei előtt, és nem tartja tiszteletben az ENSZ-nek a szigetre vonatkozó határozatait.

A görög és a török ciprióták 2008 szeptemberében kezdtek béketárgyalásokat a sziget újraegyesítéséről. A megegyezést veszélyezteti, hogy a török "térfélen" az áprilisi választásokon a keményvonalasok diadalmaskodhatnak. Másfelől a görög ciprióták nem egységesek azzal kapcsolatban, hogy a vezetésnek milyen tárgyalási pozíciót kellene képviselnie az újra egyesült szigeten megvalósítandó hatalommegosztás kérdésében.