Haydn Budán marad örökre

A budavári palota Mária Terézia-szárnyában, az egykori trónteremben, ahol most XV–XVI. századi szárnyasoltárok láthatók, 1800. március 8-án Joseph Haydn A teremtés című oratóriuma köszöntötte a József nádor születésnapját. Ezt az eseményt idézi föl a vasárnap délelőtt leleplezett emléktábla, Gerő Katalin alkotása, amelynek elhelyezését a Magyar Haydn Társaság kezdeményezte.

Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója avató beszédében hangsúlyozta: "Nincs kétség afelől, hogy Joseph Haydn az egyetemes zenetörténet legjelentősebb egyéniségei közé tartozik. Közhelyszerű lenne fölsorolni, hogy mi mindent tett a zene megújításának érdekében, miért oly hihetetlenül fontosak formai és tartalmi leleményei, hogyan készítette elő az utat azok számára, akik művészi örökségéből táplálkozva koronázhatták meg azt az érát, amelyet az utókor ma egyszerűen bécsi klasszicizmus néven emleget".

Kiemelte: fő műveiben - így A teremtésben is - a zeneszerző úgy szól az emberiséghez, mint ahogyan azt jó két évtizeddel később Beethoven teszi utolsó, IX. szimfóniájában.
Az avatáson Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester emlékeztetett rá, hogy a magyar kultúra mennyi mindent köszönhet a Budán majdnem fél évszázadon keresztül regnáló József nádornak: létrehozta a Szépítő Bizottságot, Pesten új városnegyed, a Lipótváros építését indította el, de a csillagda és a Ludovika katonai akadémia is az ő jóvoltából jött létre.

A polgármester elmondta, a mai Alkotás utca elnevezése - a Schöpfung, azaz teremtés szó korábbi fordítása - is az esemény emlékét őrzi. Annak az 1814-ben lebontott háznak a timpanonja, amely a pillanatot domborműben örökítette meg, ma a Kiscelli Múzeumban látható.

A zártkörű meglepetéskoncertet, amelyen Haydn vezényelt, a nádor ifjú hitvese, Alexandra Pavlova Romanova hercegnő készítette elő. A hercegi pár esküvőjére pár hónappal korábban, 1799. október végén került sor Oroszországban (Alekszandra Pavlovna I. Pál cár leánya volt).

Rövid bécsi tartózkodás után a fiatal házaspár 1800 februárjában vonult be Budára, és foglalta el lakhelyét a budavári palotában, ahol ünnepségsorozattal fogadták őket. (Ennek egyik utolsó aktusa Beethoven és Giovanni Punto bécsi kürtművész május eleji budai vendégszereplése volt.)

A 68 éves Haydn február közepén indult Budára, hogy a pesti német és magyar hivatásos énekesekből, muzsikusokból és a hozzájuk csatlakozó műkedvelőkből álló zenei együttes végső próbáit irányítsa.

A Hírmondó korabeli száma így tudósított az eseményről: "Az éneklésnek ’s muzsikának tsupa kedvellésből való gyakorlói is, számosan vóltak a’ rendes muzsikusokon kívül, eszközök, Haydn Úr igyekezetének, a’ telyes meg-elégedésig való végre-hajtásában".
A Pozsonyban megjelenő Pressburger Zeitung így számolt be: "A cs. kir. palota termében a szerző vezetésével mesterien előadták a hírneves Josef Haydn A teremtés nevezetű zenei oratóriumát, miáltal ő Kir. Fensége a legkellemesebb meglepetésben részesült".

Bár a Haydn által vezényelt előadás zártkörű volt, mégis hatást gyakorolt a magyar zenei életre. Távozása után az együttes Budán és Pesten még előadta a művet, amely hamarosan Kolozsvárra is eljutott. Kottáját még ugyanabban az évben kiadták Budán.