Legfőbb ügyész: a tévedéseket vállalni kell

Kovács Tamás a kétnapos tanácskozás hétfői megnyitóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyészség Magyarországon, mint Európa összes országában, elsősorban az állam büntető igényének érvényesítésére hivatott szervezet, az ügyész azon fáradozik, hogy a bűncselekménnyel megsértett jogrend helyreállítása érdekében megtegye mindazt, amit a jogszabály előír a számára, ezzel működik közre a jogállam megerősítésében.

A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a büntetőeljárás - természetéből adódóan - jogszerű hátrány okozásával jár, ez a bűncselekményt elkövető fenyegető büntetés célja is. Az ügyészi működés ezért mindig nagy figyelmet, felelősségtudatot, lelkiismeretes mérlegelést igényel, ennek ellenére nem minden döntés tökéletes és hibátlan - tette hozzá.

Mint mondta, az eljárási hibák objektív és szubjektív okai ismertek: a büntetőeljárás múltbeli eseményeket igyekszik rekonstruálni, az elkövető szándékai és érdekei ellen. A eljárás a bizonyítékok összegyűjtésével, értékelésével, következtetés levonásával jár és ennek során hiába elfogadhatatlan, néha elkerülhetetlen a tévedés, és ezáltal az akaratlan károkozás is - szögezte le.

Hangsúlyozta: a téves döntés korrigálása mellett az esetlegesen okozott hátrányok konzekvenciáit is vállalni kell. Ennek ma már általános eleme a kártalanítás, abban az esetben, ha az eljárás a terhelt felmentésével zárul, vagy az eljárást a terhelt marasztalása nélkül megszüntetik - emlékeztetett Kovács Tamás.

A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy a közhatalmat gyakorló intézmények polgári jogi felelősségére Magyarországon igen régóta adott volt a jogszabályi lehetőség, de a korábbi években alig fordult elő tényleges per, nagyrészt akkor, ha a vitathatatlan eljárási tévedés ténylegesen bekövetkezett anyagi vagy nagyon súlyos erkölcsi kárral járt.

Beszámolt arról, hogy az elmúlt évtizedben, különösen annak második felében azt tapasztalták: a közhatalom gyakorlásával összefüggésben egyre több kártérítési és személyiségi jogi pert indítottak a közhatalmat gyakorló intézményekkel, és ezzel párhuzamosan bírákkal, ügyészekkel, rendőrökkel szemben is. A perek számának emelkedésével nőtt a kereseti követelések összege is, miközben - különösen az ítélőtáblák felállításával - polarizálódott a bírói gyakorlat.

Kovács Tamás felidézte, hogy a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség országos szintű megismerésére 2007-ben a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére megalakult az Országos Hatáskörű Szervek Jogi Képviseleti vezetőinek állandó tanácskozása.

A kétnapos nemzetközi konferencia résztvevői az ügyészek és az ügyészi szervezet polgári jogi felelősségét tekintik át. A tanácskozáson szó lesz a téma elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a magyarországi helyzetről, a tagállamok közötti kárfelelősséggel foglalkozó új EUROJUST-határozatról és az Európai Bíróság gyakorlatáról is.

A konferencia célja, hogy a résztvevők alaposabban megismerjék az egyes országok ügyészségeinek tapasztalatait, hatékonyabbá téve ezáltal a hazai és a nemzetközi szintű együttműködést is. A rendezvényre 28 országból érkeztek szakemberek. A konferencián a hazai társintézmények is jelentős számban képviseltetik magukat, részt vesznek a témával foglalkozó magyar ügyészek is.