Obama közleményében úgy méltatta az általa kiválasztott szervezeteket, alapítványokat, hogy "rendkívüli munkát" végeznek a diákok, veterán katonák és más szükséget szenvedők támogatása érdekében. Az amerikai elnök négy hónappal azután nevezte meg az általa támogatandó alapítványokat, hogy Oslóban átvette a tavalyi Nobel-békedíjat.

Az 1,4 millió dollárból a legnagyobb összeget, 250 ezer dollárt a Fisher House alapítvány kapja, amely kórházban ápolt sebesült katonák családtagjainak viseli gondját. Kétszázezer dollárt juttat Obama a két hivatali előde, George Bush és Bill Clinton által a januári haiti földrengés károsultjainak javára létrehozott alapítványnak. Fejenként 125 ezer dollárt kap az amerikai elnöktől hat olyan alapítvány, amely hátrányos helyzetű - főként az afroamerikai, spanyol ajkú és amerikai indián közösségből kikerülő - fiatalok egyesült államokbeli felsőfokú képzését és az odáig történő eljutást támogatja.

Százezer-százezer dollárral gazdagodik az első afroamerikai elnök jóvoltából az AfriCare alapítvány és a Közép-Ázsia Intézet is. Az előbbi AIDS elleni és közegészségügyi, mezőgazdasági és vízkészletfejlesztési programokat támogat huszonöt afrikai országban, ez utóbbi pedig a - főleg lányok bevonását célzó - közoktatást támogatja Afganisztán és Pakisztán távol eső vidéki körzeteiben.

Obama már azt követően megígérte a díjjal járó pénzösszeg jótékony célra fordítását, hogy a norvég Nobel-bizottság tavaly októberben bejelentette, neki ítéli a rangos kitüntetést. A testület ezt azzal indokolta, hogy Obama amerikai elnökként "új légkört teremtett a nemzetközi politikában". A döntést mindazonáltal sokan bírálták, mert az Egyesült Államok akkor alig egy éve hivatalban lévő elnöke - akinek országa hadműveleteket folytat Irakban és Afganisztánban - nagyobb diplomáciai sikert addig nem tudott felmutatni.