Hillary Clinton kétnapos tárgyalásra érkezett Oroszországba. A két legfőbb téma a START III. tető alá hozása, és az izraeli békefolyamatok helyrerázása - noha egyik sem áll túl jól.
2010. március 18. csütörtök 16:29 - Pásztor Balázs
Felrúgott elképzelések
A tervek szerint Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere, Szergej Lavrov Oroszország külügyminisztere, valamint az EU és az ENSZ külügyi kollégái (Cathereine Ashton az EU külügyi főképviselőjé és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár), az úgynevezett „kvartett” ült volna össze átbeszélni, hogy miként segíthetnék a kezdődő izraeli-palesztin békefolyamatokat - csakhogy Izrael múlt heti húzása teljességgel
felrúgta a béketárgyalások alapjait. Ugyanis 1600 új lakás építését jelentették be az erősen vitatott hovatartozású kelet-Jeruzsálemben, épp aznap, amikor Joe Biden beszélt a béke, és a kölcsönös tolerancia szükségességéről.
A húzással a zsidó állam nem csak a palesztinoknak, hanem az amerikai diplomáciának is adott egy csattanós pofont, amit Washington nem fogadott mosolyogva. Hillary és a vele tartó George Mitchell közelkeleti különmegbízott is éles közleményekben ítélte el a bejelentést, sok elemző szerint pedig ezzel az amerikai-izraeli kapcsolatok „történelmi mélypontra estek”. Erre utal az is, hogy amerikai diplomaták először még Izrael Amerika-iránti elkötelezettségét is megkérdőjelezték - igaz ezen utóbb gyorsan javítottak.
Minden esetre a téma így változott arra, hogy miként rugdossák vissza a két felet a tárgyalóasztalhoz, és hogy miként lehetne rávenni Izraelt, hogy álljon le a hasonló gesztusokkal. Utóbbi biztosan nehéz lesz, ugyanis Michael Oren, Izrael amerikai nagykövete a New York Times hasábjain ma azt írta, hogy kormánya visszautasít bármilyen korlátozást, ami a kelet-jeruzsálemi építkezésre vonatkozna.
Menetrend, atombomba
Újabb vita a rakétapajzsról
A két ország azt mondja: technikai pontokban kell megállapodni, de orosz parlamenti képviselők világossá tették: továbbra sem tűrik el, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének elemeit Kelet-Európában állítsák fel. Ezek az eszközök nem atomrakéták, és nem Oroszország, hanem például Irán ellen védenék az Egyesült Államokat és szövetségeseiket. Borisz Grizlov, az alsóház, a duma elnöke közölte: ha Washington nem enged a kérdésben, nem hagyják jóvá a teljesen más védelmi kérdéseket szabályozó, START-szerződés utódját. Az Obama-kormányzat végül elállt attól, hogy Csehországban és Lengyelországban legyenek a pajzs európai elemei, és az év elején már arról lehetett hallani, hogy ezek Romániába kerülnek át. A Kreml-párti duma-képviselők azonban erről sem akarnak hallani. (Inforadio)
Hillary egyébként egész este utazott, hogy másnap korán reggel kezdje a napot Moszkvában. Először egy személyes, és bizalmas találkozót ejtett meg Lavrovval, majd a fent említett négyes együtt ebédelt. Itt került szóba a közel kelet - noha azt formálisan csak másnap tárgyalnák. Be van időzítve egy találkozó Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel is, de a mai nap elméletileg az atomfegyverek, vagyis
a START III. napja.
Ezzel kapcsolatban mindkét fél azt nyilatkozta, hogy már közel vannak a végő egyezséghez, azt ezúttal április elejére ígérik - annak ellenére, hogy Decemberben is csupán „apróságok” voltak hátra. Igaz most Clintonnal utazott William Burns, a nemzetközi kapcsolatok miniszterhelyettese is, akinek jelenléte szakértők szerint garancia az érdemi haladásra.
Annyi biztos, hogy a START III. az atomfegyverek számát országonként 1500 és 1675 közé akarják visszaszorítani, míg a szállítóeszközök számát - és ebbe már az atom-tengeralattjárók is beletartoznak - 500- 1100 közé, de 800 a legvalószínűbb ebben a tekintetben. Illetékesek azt is megjegyezték, hogy a szerződés intézkedései sokkal olcsóbbak és egyszerűbbek lesznek az elődjénél - valamint kevésbé lesznek szigorúak, ami viszont a START I. magját adta.
Amerika igyekszik rávenni Oroszországot arra is, hogy csatlakozzon az ENSZ biztonsági tanácsában
az Irán-ellenes szankciók támogatóihoz - amivel kapcsolatban nincs túl nehéz dolga, ugyanis Moszkva már több ilyen utalást tett, annak ellenére, hogy jó kapcsolatot ápol a diktatórikus teokráciával. Így ha ez összejönne, akkor már csak a makacs Kína meggyőzésére kellene fordítani Amerika diplomáciai arzenálját - amely a legutóbb
csúnyán felsült a kommunista rezsimmel szemben.
Távolabbi kilátások
Barack Obama külpolitikai célja egyértelműen az volt, hogy felmelegítse a Bush-korszak végén kifejezetten eljegesedett orosz-amerikai viszonyokat. Az előmelegítés megtörtént - ehhez sok köze van a csehországi radarügy újragondolásának -, ám közben sok kisebb konfliktus jelentett akadályt - mindez egy olyan környezetben történt, ahol a kellőnél erélytelenebb moszkvai fellépést a republikánusok otthon keményen megbüntetik.
Ám a közös közel-keleti fellépés, de legfőképp az új START szerződés aláírása egy olyan új út mérföldkövét jelentheti, amely közös érdekek mentén, nagyobb diplomáciai vircsaftok nélkül lavíroz - végleg elfeledve az egy éve még komolyan vizionált újabb hidegháborút. A kérdés csak az, hogy a felek képesek lesznek-e erre az alapkő-letételre anélkül, hogy bármelyikük is gyengének látszódna.
