A havonta legfeljebb néhány alkalommal sportolók számaránya az unióban 21, Magyarországon 24 százalék. Ebből következően az unió átlagában 39, a magyarok átlagában 53 százalék soha nem sportol.

Ha a sporton, illetve módszeres testedzésen kívül eső "testmozgást" - hobbikerékpározást, sétát, táncot, kertészkedést - tekintjük, akkor magyar szempontból valamivel jobb, de még így is az uniós átlagnál rosszabb a helyzet: heti rendszerességgel a magyarok 65 százaléka folytat ilyen tevékenységet, míg az EU-ban ez a mutató 72 százalék.

A sportolás, illetve testmozgás helyszínét illetően is nagyok a különbségek az uniós átlag és Magyarország között. Parkban, illetve a természetben sportol, mozgatja meg magát az e téren aktív uniós lakosok 48 százaléka, míg a magyaroknak csak 36 százaléka. A fitnessz központokat az unióból 11 százalék, a magyarok közül csak 2 százalék részesíti előnyben. A sportklubokat illetően ez a mutató uniós részről 11, Magyarországon 3 százalék, a sportközpontokat illetően pedig 8, illetve 4 százalék.

Az uniós átlagnál viszont gyakrabban (31-gyel szemben 42 százalékos arányban) sportolnak, mozognak a magyarok "útközben" - mármint a lakás és az iskola/munkahely/bevásárlás helyszíne között -, a munkahelyükön (8-cal szemben 12 százalékos arányban), az iskolában/egyetemen (4-gyel szemben 6 százalékos arányban), valamint "máshol, spontán módon" (11-gyel szemben 18 százalékos arányban) - legalábbis a kérdezőbiztosoknak adott válaszok tanúsága szerint.

Azzal az állítással, hogy "a környék, ahol élek, sok lehetőséget biztosít a testmozgásra", az uniós válaszadók 75, a magyarok 64 százaléka értett egyet maradéktalanul vagy némi megszorítással.