Egyre többet hallani arról, hogy míg a mosogatószer valódi citromot tartalmaz, addig a citromléhez hozzáadott ’lé’ még életében nem látott citromot. Ezek után hogyan hihetnénk el, hogy a 100 százalékos gyümölcslevek tényleg nem tartalmaznak semmi mást, csak „frissen facsart” gyümölcsöt?

Egy átlagos kisboltban kedvünk szerint válogathatunk a polcon sorakozó, különböző gyümölcs- és zöldségtartalommal bíró nedűk közül. Sokan gondolják, hogy ilyet inni egészséges. Érdemes azonban megfordítani egy 100 százalékos gyümölcslé dobozát és elolvasni, hány féle E-hozzávalót (melyek közül néhány rákot is okozhat), cukrot és gyümölcs helyett mennyi gyümölcskivonatot tartalmaz. Vagy például lehetne említhetni a zöldteaként árusított mesterséges üdítőitalt, amely valójában 0,2 százaléknyi zöldteakivonatot tartalmaz.

Sokat hallhatunk olyan dolgokról is, hogy milyen mesterséges – vagy éppen nem mesterséges – anyagokat adnak hozzá egyes termékekhez, mint például teákhoz betontörmeléket, vagy egy bizonyos szénsavas üdítőitalhoz autógumit. És hogy a light-os valóban kevésbé hizlaló, mint a többi? Ha valaki biztosra akar menni, igyon inkább ásványvizet, annak a legkevesebb az esélye, hogy tartalmaz valamilyen mesterséges, egészségtelen adalékot, és kalóriatartalma is elenyésző.

A reklámok hazugságai

A reklámokban propagált joghurtok sem olyan egészségesek, mint amilyennek állítják. Először is a marketingesek szívesen élnek olyan szavak használatával, melyekről a vásárló azt sem tudja, hogy mi fán terem. De ha reklámozzák, biztosan jó és egészséges – gondolja a többség.

Megoldás az élelmiszerreklámok betiltása lenne?

Az üdítőitalok mellett természetesen az élelmiszerek sem ártatlanok. A tartósítószereket nekik (is) köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben fogyasztjuk már napi szinten, s a kalória-bevitel megugrásáért is ők a felelősek. Emellett tele vannak íz- és étvágyfokozókkal, ráadásul színezőanyagokkal is, hogy még gusztábban nézzenek ki. Az élelmiszer-adalékanyagok emberi egészségre kifejtett hatását illetően még mindig vannak kételyek. Az engedélyezett 315 anyag több, mint fele ugyan nem hat károsan az emberek egészségére, azonban ott van még a többi 157-158 anyag, melyek szervezetünkre gyakorolt hatásáról nem szól a fáma.

Az emberek mégis megveszik, hiszen a televízióban azt látják, hogy milyen jó étvággyal eszi a békés család, és amúgy is csaknem reklámoznak káros dolgokat a tv-ben?! Néhányan (Fogyasztók Világszervezete, Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoport) próbálnak is tenni ezen reklámok részleges betiltása ellen, sorsdöntő változást azonban még nem sikerült elérniük.

A reklámkontroll előtt azt kéne azonban elérni, hogy az emberek olvassák el a termékek hátulján feltüntetett adalékanyagok hosszú listáját, és csak azután tegyék a kosarukba, vegyék és egyék meg.