Magyarországon egy hivatalosan elismert etnikai kisebbség létezik, a cigányság. Tulajdonképpen a „cigányság” fogalom több népcsoportot is maga mögött takar, amelyek a magyar nemzeti kultúrához egyféleképpen vagy legalábbis hasonlóan viszonyulnak. A szociológiai meghatározás szerint „cigány” az, akit környezete (leginkább a „nem cigányok”) annak tartanak.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke így vélekedik a választásokról és a romák helyzetéről:


- Mit jelent a cigányság számára a 2010-es választás?

- Nagy reményekkel várják a hazai romák a választások eredményeit. Most kiderül, hogy a szélsőséges ideológia mennyire kap teret magyarországon. Örülök, hogy az elmúlt időszakban konszenzus született a szélsőséges párttal szemben.

- Lát-e veszélyt arra nézve, hogy ez a konszenzus felborul a közeljövőben?

- Nincs akkora veszély, mint amekkora volt 1-2 évvel ezelőtt
.
- Ki lenne a legmegfelelőbb kormányalakító párt a romák szempontjából?

- Ezt a választók fogják eldönteni, nem az én feladatom. Akár a jobb, akár a bal oldal nyeri a választást, a cigányság nagy reményekkel tekint a jövő felé. Akármi történik, a cigányság vissza kéne kapja a társadalmi státuszát.

- Komoly esélyt lát erre?

- Igen, és nem csak az elmúlt 4 évet tekintem. Ez az elmúlt 20 évről szól: le kell zárni egy korszakot és el kell kezdődjenek a változások.

- Úgy érzi, hogy megvanez a közhangulat?

- Most nincs, hiszen ezt a hangulatot beárnyékolja a Jobbik és a gárda. Bízom benne, hogy a szélsőségek visszaszorításában a választások után is együtt fog működni a jobb és bal oldal.

- Mit, gondol, mennyire segíti a cigányság ügyét a nemzetközi közvélemény és a sajtó?

- Európa sem örül annak, hogy Magyarországon ennyire teret kapott a szélsőséges ideológia, hiszen attól félnek jogosan, hogy az ő országaikra is átterjedhet ez a hangulat. Ez nem lenne Európára nézve szerencsés. Ezért nagyon helyes, amikor az európai közösség megfogalmazza kritikáit magyarország felé ebben az ügyben.