A jövő elkezdődött...?

Kucsora Sándor, a rendszert kivitelező Naturenergy Kft. ügyvezetője a tervek szerint őszre elkészülő épület helyszínén pénteken elmondta, hogy a telken összesen 24 darab, száz méter mélységű lyukat fúrnak, ezekbe helyezik el a hőcserélő közeget keringető szondákat. A 160 milliméter átmérőjű lyukakat homok, iszap és betonit keverékével töltik föl alulról, így elkerülhető lesz, hogy a szondák környékén rossz hővezetésű levegővel telített zárványok alakuljanak ki.

A rendszerben keringő fagyálló folyadék az országnak ezen a részén méterenként 50-60 watt energia átadására képes, így egy-egy szonda 6 kW kapacitású lesz. A 24 szondából álló rendszer teljesítménye meghaladja majd a 3300 négyzetméteres oktatási épület 85 kW-os fűtési igényét, amire azért van szükség, mert a nagy üveg felületek miatt a tavaszi, nyári és őszi időszak hűtése több energiát igényel - magyarázta a szakember.

A mérnök kifejtette, hogy a hőszivattyús rendszerek akkor üzemeltethetők hosszú távon és hatékonyan, ha nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is használják őket. Ilyenkor a nyári időszakban visszatáplált hő segíti az érintett talajréteg regenerációját. Ehhez hozzájárul az is, hogy az Alföldön viszonylag magasan van a talajvíz, amelynek áramlása segíti pótolni a hőszivattyúkkal kinyert energiát.

A 920 millió forintból, uniós támogatással elkészülő épületben a mérnöki kar gyakorlati képzéssel foglalkozó tanszékeinek laboratóriumai és oktatási terei kapnak majd helyet. A leendő műszaki szakemberek itt első kézből, működés közben ismerhetik majd meg a környezetbarát technológiákat.
Ennek érdekében a szondalyukakba - az országban elsőként - monitoring rendszert is telepítenek, amelyek különböző mélységekben folyamatosan rögzítik a talaj hőmérsékletét. Azért, hogy a hőszivattyús rendszer környezeti hatásait is vizsgálni tudják, a szondalyukaktól távol is elhelyeznek majd érzékelőket - közölte a szakember.