A hamufelhő nálunk is szennyezhetett a hétvégén
Simon Gergelyt, a Levegő Munkacsoport munkatársát kerestük meg azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az izlandi vulkánkitörés során a légkörbe került, majd Európa felé sodródó hamufelhőnek lehetett-e egészségkárosító hatása hazánkban?
2010. április 19. hétfő 12:03 - Iván Márton
A kérdésünkre Simon Gergely elmondta, hogy péntek éjszaka éjfél körül a keleti országrészben hirtelen 8-10 szeresére nőtt a levegő szennyezettségének mértéke. A szakértő elmondta, hogy a szennyezettség ilyen arányú megnövekedése lehet, hogy összefügg az éppen abban az időben az ország fölé érkező vulkáni eredetű hamufelhővel. Ám hozzátette, hogy a szakemberek feladata lesz az esemény részletes vizsgálata.
A
Levegő Munkacsoport hétvégén az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményére utalva Simon elmondta, hogy annak célja elsősorban a figyelemfelkeltés volt. Hozzátette, szintén a közleményre hivatkozva, kívánatos lenne Magyarországon további légszennyezettség mérő állomások kialakítása is, hozzátéve, hogy Budapesre vonatkozóan az Erzsébet téri mérőállomásról nem is kaptak adatokat.
Nem biztos a káros hatás
Simon elmondta, hogy a Levegő Munkacsoport nem állítja biztosan, hogy Magyarországon egészségkárosító mértékű lett volna a szennyezettség. Ám arra rámutatott, hogy Angliában a WHO adatai alapján felhívták az emberek figyelmét arra, hogy amikor a felhő a légkörbe lép, lehetőleg ne tartózkodjanak kint.
„Bár Magyarországon a Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettese azt mondta, hogy egészségkárosító mértékű szennyezés nem lehetséges, ám az asztmásoknak, vagy más légzőszervi betegeknek még így sem tett jót, ha kint tartózkodtak” – mondta Simon Gergely. Ám azt is hozzátette, hogy a szennyezés csak a hajnali órákban lehetett koncentrált, míg például télen napokig lehet ilyen mértékű, ami a szmog riadó elrendeléséhez szokott vezetni.
A Levegő Munkacsoport munkatársa elmondta, hogy a szennyezés forrásának pontos meghatározásához még részletes vizsgálatok lefolytatása szükséges. Ám nem valószínű, hogy a szállópor koncentráció hirtelen ugrásszerű megnövekedése és az
izlandi eredetű hamufelhő légkörbe lépése véletlen egybeesés lenne. Az egyetlen igazán szerencsétlen dolog, hogy egyelőre nem tudni a vulkáni hamu pontos összetételét, így azt sem, hogy ez tartalmazott, és ha igen, milyen mértékben az egészségre veszélyes nehézfémeket. A hamu összetételével kapcsolatban a Környezetvédelmi Minisztérium által begyűjtött minták elemzése még folyamatban – zárta mondandóját Simon Gergely.