"Nem tudok semmilyen gazdasági költségvetési ésszerűsítést végrehajtani, ha a magyar gazdaságot nem tudjuk növekedései pályára állítani” – mondta Orbán Viktor a Fidesz látványos győzelmét hozó első választási forduló után, azóta pedig lassan láthatóvá a párt gazdaságpolitikai tervének főbb elemei.

Egyensúly helyett növekedés

Matolcsy György, a Fidesz volt gazdaságügyi minisztere és a jelenlegi gazdasági program atyja a Népszabadság Online-nak tálalt ki: „. Az egyensúly 3000 milliárd forintos javítását javarészt - nagyságrendileg a kétharmadára rúgó mértékben - a bevételek növelésével kell fedezni, az pedig csak növekedésből, azaz újabb munkahelyekből, beruházásból állhat össze” – mondta.

„Mi a beruházásokban látjuk a válságkezelés megfelelő módját. Egy időben két lépést kell megtenni: az adó- és járulékreformot és az uniós pénzek felhasználásának átalakítását.” Matolcsyék ezzel másodlagos kérdéssé degradálnák a költségvetési hiányt és a nagy elosztó rendszerek reformját. Kérdés, hogy hogyan fogadná ezt a piac.

Konkrét számok helyett szerkezeti reformok

Dietmar Hornung, a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő vezető elemzője múlt hétfőn a Reuternak nyilatkozva azt találta mondani, hogy "Számos piaci szereplőnek a konkrét számok is fontosak, számunkra azonban lényegesebb a 2010-es költségvetés szerkezete, illetve az együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU)".

Dietmar Hornung azt is elmondta, a Moody's nem ítélné meg kedvezőtlenebbül Magyarországot, ha a jelenlegi hiánycélt esetleg meghaladó deficit hátterében szerkezeti reformok vagy állami vállalatok hitelkonszolidációja állna. A jelenlegi kilátások azonban igazolják Magyarország tavaly márciusi adóskockázati leminősítését. A Moody’s tehát még nem látja tisztán a Matolcsy által kijelölt dicsőséges utat, bár a Fideszben egyelőre bíznak.

Kettős könyvelés

Azt sem lehet tudni, hogy a hiánycél emelésével mekkora meglepetést okoz majd a Fidesz. Abban többé-kevésbé egyetértenek a hazai elemzők, hogy a szocialisták könyvelési trükkökkel dolgozták le négy százalék alá a hiányt, miközben a “valóságos” deficit jóval magasabb.
Matolcsy korábban azt mondta, 6,5 fölé nem fognak menni. Ezzel szemben Szijjártó Péter szóvivő múlt heti sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond volt jegybankelnökre hivatkozva akár hétszázalékos hiányt is elképzelhetőnek tartott és hozzátette, amint tudják, nyilvánosságra fogják hozni a pontos számokat.

A befektetői körök engedékenységét pedig könnyen kikezdhetné, ha az új Orbán-kormány azzal állítana be a májusban esedékes IMF-tárgyalásokra, hogy “kiderítettük, hogy a hiány már most három helyett hét százalékon áll, de költenénk még egy picit, ha szabad”. Persze itt a számok főleg nem a Fidesztől, hanem a Bajnai-kormány teljesítményétől függnek.

Mennyit ér az adócsökkentés?

A Fidesz igazi erőpróbája az lesz, hogy az önkormányzatok reformjával egybekötött adócsökkentés és - egyszerűsítés - mennyire tudja majd kiváltani a nagy elosztó rendszerek (nyugdíj, társadalombiztosítás,oktatás stb) régóta húzódó újragondolását.

Matolcsy szerint “nem az a fő kérdés, hogy valamire többet költünk vagy kevesebbet, mint az unió átlaga. A magyar társadalom várható életkora, egészségügyi állapota például eltér az EU-ban átlagosnak tekintettől, ezért más költési szerkezetre van szükség. Az igazi kérdés az, hogyan tudjuk úgy megváltozatni az államháztartás kiadásait, hogy az elköltött pénz nagyságrendileg jobb hatékonyságot eredményezzen“. Nem szeretnék tehát csökkenteni az elosztó rendszerekbe folyó pénzeket, inkább a hasznosságukra figyelnek majd oda.

Könnyen meglehet azonban, hogy a piac a hiánycél korrekcióján nem a megduplázását érti, fiskális szigor címén pedig arra vár, hogy a közigazgatás mellett a szociális rendszerekből is vág az új kormány. Ha erre nem kerülne sor, a legjobb, amit tehetünk, hogy Matolcsyval együtt bízunk abban, hogy a Pannon Puma mögött halmozódó deficit senkit nem fog zavarni még vagy három évig.