Ostrom alatt a jövő nemzedékek ombudsmanja

Az ombudsman tapasztalatait összegezve azt mondta: el kell fogadni, hogy néhol bizonyos folyamatokat - például a belterületbe vonást - le kell állítani. Szintén általános tapasztalatként említette, hogy egyes problémákat - köztük a zajt és az elektroszmogot - nem veszünk komolyan, holott ezek jóval jelentősebbek, mint ahogy megjelennek a közvélemény előtt.

Fülöp Sándor szerint rendet kell tenni a jogok rangsorában, mert például ütközhet az egészséges környezethez való alkotmányos jog és a gépkocsi használatának joga, az állattartáshoz kapcsolódóan pedig szembekerülhet a megélhetéshez és az üdüléshez kapcsolódó jog.

Negyedik tapasztalatként azt említette, hogy az alapvető közjavakat biztosító természeti tőke kezelése közügy és állami felelősség. Példaként hozta fel az ivóvizet, a vízkészleteket, a folyamatos erdőborítást, a génkészleteket.

Az ombudsman beszámolójában kitért arra, hogy a településrendezés az a terület, ahol a fenntartható fejlődés teljes hiánya a leglátványosabban tetten érhető.

Kiemelte, hogy a lakosságot a legközvetlenebbül és a leginkább veszélyeztető környezeti probléma a zaj. A beadványokban a nyári fesztiválok és egyéb közterületi rendezvények szabályozási visszásságai, zavaró hatásai és a közúti, légi közlekedés által okozott zajterhelés kezelésének hiányosságai miatt fordultak az országgyűlési biztoshoz.

A problématípusok között szerepel még a levegőtisztaság védelme, a vízvédelem, a természet- és örökségvédelem, az állattartással kapcsolatos problémák.

A jogalkotással összefüggésben az ombudsman a beszámolóban kitért arra, hogy a gazdasági fejlődés mindenáron történő támogatása során az állam sokszor nem teljesíti az egészséges környezethez való jogból eredő kötelezettségét, a környezetvédelmi szabályok enyhítésével visszás módon veszélyeztette a jövő nemzedékek egészséges életfeltételeit.

Fülöp Sándor a sajtóbeszélgetésen arra a felvetésre reagálva, hogy egy magát ökopolitikai pártnak deffiniáló párt is bejutott a parlamentbe, azt mondta: "ha lenne adatvédelmi párt, akkor nyilván Jóri úr különös szimpátiával kezelné, (...) hogyha volna kisebbségi párt, akkor valószínűleg Kállai úr is időközönként mellé állna. Ezt nem lehet letagadni, hogy mi örülünk annak, hogy egy jelentős ökopolitikai programmal induló (...) párt bekerült a parlamentbe".

Ugyancsak kérdésre válaszolva - annak kapcsán, hogy az alakuló kormányban nem kapna önálló miniszteri szintű képviseletet a környezetvédelem, Fülöp Sándor közölte: ha így volna, ha három vagy több minisztérium osztozna a környezetvédelmen, az több megoldandó problémát is felvetne például az európai jogi kötelezettségeink teljesítése szempontjából. Hozzátette, hogy vannak olyan komplex környezetvédelmi irányelvek, amelyeket nagyon nehéz lesz több helyről végrehajtani. Úgy véli, hogy amit esetleg megspórolnánk egy racionálisabb szervezeti struktúrával, azt az egyeztetéssel, az intézmények közötti kommunikációval ráfizetnénk.

Az ombudsman kitért arra, hogy álláspontja szerint a jelenlegi struktúra sem helyes, átszervezésnek helye lehet. Úgy fogalmazott: "azért mindenképpen legyen olyan minisztérium, amelyiknek a nevében a környezetvédelem ott van".

Fülöp Sándort 2008. május 27-én választotta meg az Országgyűlés. Az új iroda szerkezetének kialakítása, a hivatalnokok munkába állítása októberre-novemberre fejeződött be, így a 2008-as évre külön beszámoló nem készült.