EU-reform: révbe ér az Európai Külügyi Szolgálat

Az EU-országok külügyminiszterei hétfő délelőtt Luxembourgban megkezdődött tanácskozásukon áttekintik a szolgálat szerkezetére vonatkozó elképzeléseket, amelyekről az elkövetkező hónapokban még várhatóan kemény alkudozásokat kell folytatni a saját beleszólási jogának bővítésére törekvő Európai Parlamenttel is. Ashton már egy hónappal ezelőtt benyújtotta tervezetét, és most - mint azt a hétfői megbeszélés kezdetén mondta - jó hírekre, támogatásra számít a kormányok képviselőitől.

Az Európai Külügyi Szolgálat - a külképviseletek személyzetével együtt - több ezer főt tenne ki, és diplomáciai források szerint Ashton azt ígéri: a személyi összetétel forrásoldalát illetően néhány éven belül elérhetik a kívánatosnak tartott háromszor egyharmados arányt a tagállami kormányokat képviselő tanács apparátusa, az EU legfőbb végrehajtó szervének számító Európai Bizottság, illetve az egyes tagállamok között. A kezdeti időszakban - uniós körökben úgy vélik, hogy a szolgálat ősztől állhat fel - nagyobb arányban kerülnek az új apparátusba a tanács főtitkárságának, illetve az Európai Bizottságnak az emberei.

A külügyminiszterek mellett ezúttal a tagországok védelmi tárcáinak képviselői is részt vesznek a luxembourgi tanácskozáson. Ők már vasárnap este kötetlen megbeszélést folytattak Ashtonnal, és egyetértettek abban, hogy az uniós országok kül- és biztonságpolitikájának fokozott összehangolására irányuló törekvések jegyében, amikor nagyobb hangsúlyt kap a biztonsági, védelmi vetület is, a védelmi miniszterek eddig félévente tartott értekezleteinél sűrűbben kellene találkozniuk.

A hétfői, zárt ajtók mögött folyó eszmecserén az EU-miniszterek Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral is tárgyalnak az unió és az észak-atlanti szervezet közötti együttműködés javításáról.