Számok közvélemény-kutatóktól

Ha ma lennének a választások, akkor a Smer diadalmaskodna, 36,8%-kal, nyomában a 13,4%-on álló SDKÚ-val. A harmadik legerősebb párt az SaS lenne, 11,5 százalékkal, melyet a KDH (8,6) és az SNS (8,6) követne. A HZDS-re a felmérés szerint a választópolgárok 5,4, az MKP-ra és a Hídra pedig 5,1-5,1%-a szavazna – a Focus közvélemény-kutató adatai alapján írta a szlovákiai Új Szó április 21-én.

A Smerre a választók 44 százaléka szavazna, vagyis 80 képviselői széket szerezne, tehát egyedül is tudna kormányt alakítani. Az SDKÚ 13,1 százalékkal jutna be a parlamentbe, a KDH úgyszintén, az SNS 7 százalékot, a HZDS 6,1 százalékot kapna a felmérés szerint. A Median a többi ügynökségtől eltérő eredményeket szokott kihozni, ennek egyik oka, hogy felméréseinél nem veszi figyelembe a lakosság nemzetiségi megoszlását. – írta az Új Szó április 20-án. A Median közvélemény-kutató cég szerint sem a SaS, sem a Híd – Most, de a Magyar Koalíció Pártja sem jutna be a szlovák parlamentbe.
(Olvassa el közép-európai választási körképünket!)

Mit mond a szakértő?

Öllős László szlovákai magyar politológus vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy nem zárható ki a szlovákiai kormányváltás. Többféle közvélemény-kutatás látott napvilágot az elmúlt bő egy hónapban, köztük olyan is, amely azt jelezte, hogy amennyiben a két kisebb kormánypárt közül valamelyik nem kerülne be, – márpedig mind Vlagyimir Meciár, mind Ján Slota pártja a bejutási küszöb körül van – akkor nem kizárt, hogy Fico nem tudna többségbe kerülni. Ilyen esetben még arra is lehetőség lenne, hogy lecserélődjön a jelenlegi kormány. Bár az új kormány nagyon sok pártból állna, ami kérdésessé teszi egy ilyen kormány hatékonyságát.

Bár vannak olyan közvélemény-kutatások is, miszerint a jelenlegi kormánypártok akár ebben a formában újra kormányképes többségben lennének a választások után.

Mostanában Fico miniszterelnök gyakran arról beszél, hogy kétpárti koalíciót tud elképzelni, a Szlovák Nemzeti Párt nélkül. Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy a választás napjáig sokmindenről lehet gondolkodni, de a választások másnapján a koalíciókötés matematikai kérdéssé válik.

Tehát a kérdés az, hogy Robert Fico pártja képes-e egy másik párttal parlamenti többséget szerezni. Persze ebben a pillanatban csak arról lehet beszélni, hogy most mi van, nem arról, hogy három hónap múlva mi lesz. A jelenlegi felmérések pedig azt mutatják, hogy ez nem valószínű. Tehát nem valószínű, hogy Vlagyimir Meciár és Robert Fico együtt el tudnák érni az 50 százalékos többséget, ezt egyetlen ügynökség sem hozta ki jelenleg.

Ugyanakkor olyan célzásokat is tett a mostani kormányfő, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalommal elképzelhetőnek tartaná az együtt kormányzást. A KDH-n belül folyik a harc, ennek a kérdésnek a megválaszolása körül. A mozgalom egyik szárnya semmiképpen sem kíván együtt kormányozni Robert Ficoval, jól látják hogy ebből milyen veszélyek származnak, – egyébként ezek tényleg nagyon nagy veszélyek – a másik szárny valószínűleg szeretne. A párt megosztott ebben a kérdésben, és hogy merre fog billenni a mérleg az a választások után fog csak kiderülni.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a szlovák-magyar kapcsolatoknak milyen eredmény tenne jót, a politológus elmondta, hogy a jelenlegi magyar szituációtól függetlenül is az lenne a jó, ha a jelenlegi kormány megbukna. Ezt ennél tömörebben nem lehet megfogalmazni – mondta Öllös László. Persze az is jó lenne, ha a következő kormányban ott lennének a szlovákiai magyarok is.

Fico pártjának esetleges irányváltásával kapcsolatban Öllös elmondta, hogy erre csak nagyon áttételesen lehet választ adni. mindenekelőtt azt kellene tudni, hogy kik kerülnek be a parlamentbe. Az előző 2006-os parlamenti választás előtt egészen világos volt, hogy kik kerülnek be, addig ez most egyáltalán nem biztos, főleg a választás előtt másfél hónappal. Elképzelhető, hogy jelenlegi pártok kiesnek, míg újak jutnak be, vagy senki sem esik ki, de újak jutnak be, gyakorlatilag bármi lehet.

Ezt figyelembe véve, ha nem marad más alternatívája, még az is elképzelhető, hogy Fico a Magyar koalíció Pártjával is koalícióra lépne. A helyzet nagyon bonyolult, például Vlagyimir Meciárral a már említett Kereszténydemokrata Mozgalom semmiképpen sem hajlandó együtt kormányozni, még akkor sem, ha a mozgalmon belül a harc a Ficóval kormányozni akarók javára dőlne el. Ilyen esetben akár a magyarok is számításba jöhetnének.

A baj azonban az, hogy Robert Fico pártja jelentős mértékben magába szívta a volt Demokratikus Baloldal tagsági és választói bázisát, ahol szintén volt egy erőteljes magyarellenes szárny. Sokmindenkit átvett Meciár pártjából és jócskán lekanyarított Slota pártjából is. Ha megnézzük a SMER értelmiségi-, vállalkozói- és sajtóholdudvarát, akkor ez a kép elég világosan kirajzolódik. „Ezt a pártot, hogy úgy mondjam, ilyen értékrendű emberek alkotják. Elég nehéz elképzelni, hogy egyetlen csettintésre, egyetlen parlamenti kalkuláció hatására ez az értékrend megváltozna” – mondta Öllös László.

„De Közép-Európában vagyunk, ahol a határozott, egyértelmű, világos értékrendű vonalvezetés nem mindig jellemző. Gyakori jelenség a pillanatnyi érdekkalkuláció és az opportunizmus. Elképzelhető, hogy lenyelnék a békát, ha nincs más a kormányzás a legfontosabb” – fejtette ki a politológus szakértő.

Éles verseny a magyarok között is

Öllös Lászlót az MKP és a Híd esélyeiről, lehetőségeiről és a lehetséges együttműködésükről is kérdeztük. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a parlamenti együttműködés legfőbb előfeltétele a bejutás, ami távolról sem biztos. Még az sem kizárható, hogy egyikük sem jut be, amennyiben a pártok kampányai demotiválják a magyar választókat.

Ennél valószínűbb forgatókönyv, hogy legalább az egyik párt bejut, a másik viszont nem. Annak adok azonban a legkisebb valószínűséget, hogy mindkettő bejutna. Ez a helyzet pedig a leginkább a kormányzó Smernek felel meg, mivel a be nem került pártok szvazatait a bejutók arányosan szétosztják egymás között, a szlovák választási szabályozásnak megfelelően. A magyar politika kettéhasadt helyzete így elsősorban a jelenlegi kormánypártnak kedvez és ennek is az érdeke. Ebből következően pedig, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint, amelyik párt bejut az nyilvánvalóan gyengébb lesz, mint amilyen a hasadás előtti MKP volt.

A választási kampánnyal kapcsolatban a politológus megjegyezte, hogy az MKP és a Híd között elég éles verseny várható. A felmérések szerint a két párt lényegében ugyanazért a szavazóbázisért küzd, ez annál inkább érvényes, miszerint a Híd-Most – ami hivatalosan szlovák-magyar párt – szlovák szavazóbázisa jóval kisebb, mint amivel a párt vezetői számoltak. A többi kisebbség pedig politikailag nem viselkedik egységesen Szlovákiában, illetve annyira kicsi, hogy nem érdemes vele számolni – fejtette ki Öllös László.
(Bugár bélával a Híd-Most elnökével készült interjút itt olvashatja.)