Új tagokat választ az MTA

Az MTA elnöke elmondta, harmincegy levelezőtagot választanak, s körülbelül ugyanennyi tudós válhat az Akadémia rendes tagjává.

"Az idei tagválasztás érdekessége, hogy több osztály fiatalabb, 40-es éveikben járó tudósokat javasolt" - mutatott rá Pálinkás József.

Huszonhat határon túli magyar tudóst választanak az MTA külső tagjává, s megválasztják az új tiszteleti tagokat is, köztük a Nobel-díjas Craig Mellót, aki második hazájának tekinti Magyarországot, ahol minden évben hosszabb időt tölt el magyar feleségével és gyermekeivel.

Az elmúlt év eredményei közül az MTA elnöke mindenekelőtt az egységes doktori követelményrendszer létrejöttét emelte ki. Ennek köszönhetően minden pályázó számára világos, hogy milyen tudományos teljesítménnyel lehet valaki az MTA doktora. Az eredmények között említette egy olyan közhiteles adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tárának elindítását, amely a tervek szerint minden magyar kutató publikációs adatait tartalmazza majd, másrészt az MTA munkájáról, a magyar tudomány helyzetéről készített országgyűlési beszámolót.

"A visszhang pozitív volt, az illetékes parlamenti bizottságok elfogadásra javasolták, ám a tavaszi ülésszak rövidsége miatt nem tárgyalták. Számos olyan megállapítás van benne, amely a következő kormány tudományos kutatásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos politika kialakításakor nyújthat segítséget" - hangsúlyozta.

A közgyűlésen terjesztik az akadémikusok elé az MTA Tudományetikai kódexét.
"Ez a kérdés a világon ma mindenütt előtérbe került. A kutatókra háruló óriási publikációs kényszer, másrészt a könnyű internetes hozzáférhetőség miatt egyre gyakoribb a világban, de Magyarországon is volt már erre példa, hogy az elektronikusan elérhető anyagokból egy másik diplomamunkát, vagy PhD-dolgozatot állítanak össze. A Tudományetikai Kódex világosan definiálja a fogalmakat, meghatározza, hogy mi minősül plágiumnak, vagy koholmánynak. A tudományetikai bizottság szankciója a nyilvánosság lesz" - mondta.

A közgyűlés elé kerül a Duna-kutató Intézet létrehozásának terve, amely 2011-től alakulhat meg önálló költségvetési szervként, amennyiben felhatalmazást kapnak az akadémikusoktól. "A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások igen fontosak, de az Európai Unió Duna-régió stratégiájához is illeszkedik az intézet létrehozása" - jegyezte meg.

Szó esik majd a Tudomány Világfórumáról (WSF) is. "Sok hasonló rendezvény van a világban, így azt javasoltam az UNESCO-nak és a Nemzetközi Tudományos Tanácsnak (ICSU), hogy emeljük magasabb szintre a fórumot. A javaslatomat elfogadták, a továbbiakban a fórum négyévente ülésezne Budapesten, a közbenső időszakban pedig valamilyen más országban, tehát a rendezvény valóban világeseménnyé válna. 2013-ban Brazília a legesélyesebb a rendezésre, 2015-ben a fórum visszatérne Budapestre, majd pedig valamelyik ázsiai országban tartanák. Úgy érzékeltem, hogy ilyen módon tudjuk fenntartani a rendezvény iránti érdeklődést a világban, és mégis Budapesthez kötni" - fogalmazott Pálinkás József.

Foglalkoznak a közgyűlésen az MTA kutatóintézeteivel is, amelyek egy sor problémával küzdenek: elöregedett a műszerállomány, megújításra szorul az épületi infrastruktúra is. "A hazai kutatóintézetekben, egyetemeken az elmúlt években nem volt jelentős műszerfejlesztés, pedig e nélkül pedig nem lehet versenyképes kutatásokat folytatni. Korábban barkácsolt műszerekkel is dolgoztunk, ráadásul eredményesen, azonban ma ugyanazon a világpiacon kell érvényesülnünk, mint az amerikai, a francia kutatóknak, akkor tudunk az élvonalban maradni, ha a legmodernebb, a legjobb műszereket használjuk. A kutatás mindig is az élvonalat jelentette, nem szokás semmit másodszor felfedezni" - emelte ki Pálinkás József, aki a gondok között említette a kutatóhálózat széttagoltságát: az intézetek Budapest legkülönbözőbb pontjain vannak.

A tervezett megújítás módot adna, hogy ezek egy helyen, hatékonyan gazdálkodva működjenek. Első lépésként kialakítanának egy Természettudományos Kutatóközpontot, ahol az MTA Kémiai Kutatóközpontja, az Enzimológiai Intézet, a Pszichológiai Kutatóintézet és a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet egy része kapna otthont. E beruházásnak kiemelt jelentősége lehet, mivel megvalósulásával egy helyben állnak majd rendelkezésre a fizika, a kémia és a biológia eszközei, módszerei. Az MTA ehhez kér forrásokat a kormánytól, az első központ megépülése után az átköltöztetett intézetek ingatlanjainak értékéből újítják meg a többit.

A közgyűlés keretében Tudományterületek határán címmel az interdiszciplinaritás kérdéseinek szentelt vitafórumot rendeznek. "Sokszor okoz nehézséget egy disszertáció, akadémiai doktori címre benyújtott pályázat tudományterületi megjelölése, nem könnyű megmondani, hogy valami a biológia, vagy a fizika tárgykörébe tartozik inkább. A díjak, elismerések odaítélésénél is felmerülnek ezek a kérdések" - magyarázta Pálinkás József, hozzátéve, hogy a természet nem tudományágak szerint működik, fizikusok, kémikusok, biológusok dolgoznak együtt egy-egy probléma megoldásán.

"Helyén kell kezelni az ilyen eseteket, ne fordulhasson elő, hogy valaki nagyszerű eredményt ér el, de a fizikusok szerint ez nem eléggé fizika, a biológusok szerint nem igazán biológia, a vegyészek szerint pedig nem igazán kémia, miközben alapvetően fontos, a természet megismerésére vonatkozó eredmény született. Ezt a nem könnyű kérdést próbáljuk meg megvitatni egy plenáris ülés keretében" - összegezte az MTA elnöke.