Ön szerint mi a szkepticizmus?

Az általánosan elfogadottabb kételkedők kifejezés helyett, jobb lenne, ha az ember valami olyasmit tudna megfogalmazni, hogy a szkeptikus a tudományos bizonyítékoknak hisz csak, és nem dől be a spekulációknak, ötleteknek, elbeszéléseknek. Vagyis a szkeptikus csak a bizonyított tényeknek hisz.

Mi hajtja a Szkeptikusok Társaságát? Mi az önök célja?

Ez egy nagyon vegyes társaság. Sokféle tudományág képviselői közül kerülnek ki tagjaink. Hogy kit mi hajt azt nem biztos, hogy meg tudom mondani. De végülis arról van szó, hogy a tudomány fejlődésével szinte párhuzamosan fejlődik az áltudomány, és ez rettenetesen bosszantó. Egészen meglepő, hogy a lakosság jelentős hányada — felmérések szerint harmada, fele — valamilyen természetgyógyászati eszközben bízik, és nagyon sokan hisznek abszolút áltudományos dolgokban.

Hogy ez miért van így, erre van egy teóriám, úgy is mondhatnám olyan jellegű spekuláció, amit egyébként nem szeretek. Véleményem szerint arról van szó, hogy a tudomány maga olyan bonyolulttá vált, olyan mélyre hatoló, hogy lényegében azokon a szakembereken kívül, akik ezzel foglalkoznak nagyon kevesen értik meg, ugyanakkor a tudásvágy, a tudásszomj elég nagy. Paradox módon ennek a tudásszomjnak köszönhető, hogy a tudományos híreknek, főleg orvoslás területén, elég nagy a keletjük. Ám ezek a hírek óhatatlanul vulgarizálnak annak érdekében, hogy szélesebb publikum is megérthesse az új orvosi felfedezéseket. Ezzel a nyelvezettel viszont már közel is kerültünk az áltudományokhoz, hiszen az áltudomány igyekszik tudományos köntösbe bújni. Olyan szavakat és megfogalmazásokat használ, mint a tudomány, és ember legyen a talpán, aki el tudja különíteni a valódit a hamistól. Tulajdonképpen ez lenne a Szkeptikus Társaságnak a célja: elkülöníteni a valódit a hamistól.

Ön szerint van olyan áltudomány, ami társadalmilag kifejezetten káros?

Gyakorlatilag a viszonylag ártalmatlannak tűnő asztrológia vagy az ufóhívő mozgalmak ugyanúgy károsak lehetnek, mint a magyarság őstörténetéről szóló téves elképzelések és az alternatív medicinák zöme, mert a népbutítás egy nagyon veszélyes intézmény. Ráadásul roppant divatos, elég sokan élnek is vele, és félő, hogy aki ezekkel a nézetekkel meggyőzhető, az más téren is könnyen befolyásolható.

Volt olyan eset, amikor a szkepticizmus hatására valamely áltudomány vagy hitvilág téveszmerendszere visszaszorult?

Én inkább azt mondanám, hogy apró kis eredményekkel büszkélkedhetünk. Talán a legtöbb, amit ma el lehet mondani, hogy megjelentünk a médiában. A helyzet furcsasága, hogy az áltudomány, főleg ha egészségügyről van szó, például homeopátia, őrült nagy pénzeket halmoz föl, minimális innováció mellett nagy vagyonokra tehet szert, és ez lehetőséget biztosít a folyamatos reklámra. Ezeknek az áltudományoknak a képviselői rendszeresen ott vannak a médiában, hiszen meg tudják fizetni a jelenlétüket. A valódi tudósok ellenben viszonylag ritkán nyilvánulnak meg, mert a tudományukkal foglalkoznak, hajtanak, igyekeznek a tudásukat kiterjeszteni és átadni a világnak, és nem akarnak olyasmivel foglalkozni, amiről pontosan tudják, hogy csak az idejüket rabolja. A magyar Szkeptikus Társaság tulajdonképpen csupa „mártírból” áll, akik a szabadidejüket áldozzák arra, hogy megjelenjenek, publikáljanak a Szkeptikus blogon, interjúkat adjanak, médiaszereplést vállaljanak, pusztán azért, hogy valami nagyon picike kis ellensúlyt képviseljünk az áltudományos terjeszkedéssel szemben.

Apró siker még, hogy talán sikerült némi kételkedést eljuttatnunk az alternatív medicinával szemben az törvényalkotók felé. Úgy tudom, alakult egy akadémiai bizottság, ami újragondolja a természetgyógyászatot szabályozó törvényeket.

Nem vagyunk egyedül, hiszen rengeteg szkeptikus társaság van a világon, és talán ennek köszönhetően sikerül visszaszorítani az alternatív medicinát. A leglátványosabb sikert Angliában érik el, ott most úgy néz ki, hogy vissza fogják vonni az egészségbiztosító azon támogatásait, amiket esetenként homeopátiás korházaknak adtak. Remélhetőleg Magyarországon nem fog bekövetkezni, hogy hasonló támogatásokat osszanak, és talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy ez nekünk is köszönhető.

Voltak arra utaló jelek, hogy nálunk is támogatna áltudományos módszereket az egészségbiztosítás?

Nem. Csak aggasztó a világban megfigyelhető folyamat. Például a homeopátia egy nagyon jó eszköz arra, hogy ezt lássuk. Egy darabig hatalmas sikertörténeteket írtak le, és a valódi tudományos lapok is elfogadtak olyan közleményeket, amik mögött nyilvánvalóan csalás volt, és így megjelenhettek tudományosnak tűnő, de valójában szélhámos homeopátiás sikerekről szóló tanulmányok.

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet, egy pár éve összeállított egy listát, hogy mik azok a betegségek, amikben esetlegesen használhat a homeopátia. Majd ezt a vélekedést átvette a magyar törvényhozás is, mert ugye kinek jutna eszébe megkérdőjelezni a WHO állásfoglalását. De az a furcsaság történt, hogy a WHO-ban az anyag összeállítójának saját homeopátiás klinikája volt. Ez egy nagyon súlyos hiba, és nyilvánvaló a részlehajlás. Valójában egyetlen olyan területe sincsen a homeopátiának, ahol reprodukálható tudományos bizonyítékok állnának rendelkezésre.

Ma is jelennek meg közlemények a homeopátia hasznáról, így könnyű lenne felvetni, hogy támogassuk, de egy csalárd gondolat húzódik meg e lehetőség mögött. Egy volt egészségbiztosítási igazgatótól hallottam, hogy nagyszerű, ha az emberek a homeopátiát választják, mert akkor legalább nem kell támogatni a méregdrága gyógyszereket, hiszen elintézik maguk a problémát.

Mely tudományokat veszélyezteti leginkább valamely áltudomány?

Szerintem messze a legsúlyosabb probléma az egészségügyi szélhámosság. Nagyon sokszor találkozunk vele. Közvetlenül utána az a legveszélyesebb, amikor az oktatásba igyekszik beszivárogni az áltudomány. Gondolok itt a kreacionizmusra, esetleg más filozófiai köntösbe bújtatott vallásokra. Vagy például az orvosi egyetemen bejelentették egy pár hete, hogy hagyományos kínai orvoslást fognak tanítani. Abszurdum, hogy egy tudományegyetem a tudománytalanságot támogassa.

Az áltudományt úgy kezeli a nép, mint valami jópofa hóbortot, és nagyon kevesen veszik észre, hogy amíg ez egyeseknek hatalmas megélhetési forrás, addig mások rettenetes anyagi körülmények közé sodoródnak, amikor kihasználják a tudatlanságukat.

Volt a személyes környezetében, praxisában olyan eset, amikor valaki alternatív medicina áldozatává vált?

Persze! Nem is egy olyan eset volt, amikor emberek haltak meg az alternatív orvoslás hibájából.

Ezek az esetek miért nem kapnak médiavisszhangot?

Az orvosi titoktartás nagyon súlyos felelősség. Valaki megjelenik a médiában azzal, hogy megvakult egy védőoltástól, miközben a tévén keresztül egyértelműen megállapítható, hogy egy veleszületett genetikai hiba a vakság oka. Majd megjelenik az ügyvéd, aki azt mondja, hogy nekik nem kötelességük bizonyítani, hogy az oltástól vakult meg a beteg, hanem elegendő azt mondani, hogy nem zárható ki. Ennek van médiavisszhangja, és én nem mehetek be a tévébe azzal, hogy a tegnapi riport gyakorlatilag szélhámosság. Én orvosként egyes esetekről nem nyilatkozhatok a nyilvánosság előtt, maximum a bíróságon szakértőként. Engem etikai szabályok kötnek, amiket nem sérthetek meg. Többek között azért is tiltakozom a valóságot gyakran torzító beteg-megnyilatkozások ellen, mert azokra nem reagálhatunk orvosként nyilvánosan.

Végül egy személyesebb kérdés. Léteznek olyan tudósok, akik a hétköznapjaikban és a munkájukban is tudósként léteznek, de máskor ezoterikus nézeteket vallanak, esetleg hívőként cselekednek. Ezt ön elképzelhetőnek tartja? Lát esetleg ilyen eseteket?

Én elképzelhetetlennek tartom, és teljesen döbbentem figyelem az ilyen eseteket. Általam nagyra tartott, nagyon okos és elismert tudósokkal is előfordul, hogy így élnek. Biztos magyarázatot nem tudok rá, mert ez annyira az ember személyes szférájába tartozó kérdés, amit nem szívesen bolygatok.

És bár ez számomra felfoghatatlan, azt tudom elképzelni, hogy amikor valaki egy erősen hívő családba születik bele, akkor a nevelés hatására minden a hit köré rendeződik, és ezek az emberek talán gyakorta úgy gondolják, hogy ha nem hinnének ebben vagy abban, akkor szétesne a világ. Persze szerintem ez nem így van, de más magyarázatot nem találok.