Az MTA tavalyi közgyűlésén született határozat a Hidrobiológiai Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek alapjait az Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) képezné. A koncepció szerint az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet osztályaként működő Magyar Duna-kutató Állomás (MDÁ) kiválna, s átalakítása után önálló Duna-kutató Intézetként működne, a BLKI-n belül pedig létrehoznának egy Tisza-kutató egységet.

Németh Tamás elmondta, az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) Élettudományi Szakbizottsága megtárgyalta a tavalyi közgyűlés határozataiban nevesített Hidrobiológiai Kutatóközpont, valamint az MTA Tisza-kutató Intézetének, illetve Duna-kutató Intézetének létrehozására vonatkozó koncepciót. A szakbizottság véleménye szerint szükséges és indokolt a Hidrobiológiai Kutatóközpont, valamint a Duna-kutató Intézet létrehozása. A testület támogatja a BLKI és a létrehozandó Duna-kutató Intézet központba integrálását, ugyanakkor nem tartja indokoltnak az önálló Tisza-kutató Intézet létrehozását.

A Tisza-kutatás a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, vagy a Duna-kutató Intézeten belül létrehozandó szervezeti egységben kezdődhetne meg. A továbbiakban a jelzett szervezeti egység áthelyezésével és átalakításával jönne létre a Hidrobiológiai Kutatóintézeten belül a Tisza kutatásával foglalkozó intézet.

Németh Tamás kitért az elődintézmény, a Magyar Duna-kutató Állomás félévszázados működésére, amelynek során a 417 kilométer hosszú magyar Duna-szakasz hidrobiológiai alapállapotát és biológiai folyamatait kutatta. A korszerű szemléletek a Dunát a folyó menti térségek fejlesztésének vezértengelyének tekintik. Előtérbe került a tájszemlélet, a tájfejlesztés. Újfajta alkalmazkodást követelnek a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események, s meghatározó fontosságú a vízbiztonsági stratégia tudományos megalapozása.
"Az új intézet hidrobiológiai koncepciójában ezért szükséges néhány olyan társtudomány, mint például, a tájökológia, tájtörténet, hidrológia, klimatológia integrálása" - fogalmazott az MTA főtitkára.

Hozzátette: a korszerű szemléletű, a jelenleginél szélesebb interdiszciplináris Duna-kutatás felkészült hazai kutatóbázist, közös koncepciójú hazai és nemzetközi együttműködést kíván.
"Magyarország geopolitikai helyzete és az a körülmény, hogy a magyar Duna-szakasz a Kárpát-medencében, a folyó teljes hosszának középső harmadán helyezkedik el, igen jó pozíciót kínál a nemzetközi együttműködéshez. Alapvető hidrobiológiai feladat a folyambiológiai jelenségek, okszerű összefüggések minél teljesebb körű feltárása. A fő cél: nemzetközi együttműködésben a folyó természeti értékeinek megőrzése és a vízhasználati igények kielégítésére irányuló törekvések harmonizálása" - emelte ki Németh Tamás.

A koncepciónak megfelelően az intézetnek mindenekelőtt a Duna korszerű, interdiszciplináris szemléletű kutatását szabják feladatául.

A tervezett szemléleti bővítéssel, a társtudományok integrálásával kidolgozott koncepció egyaránt hozzájárulhat a folyóbiológia elméleti és alkalmazott ismereteinek gyarapításához, valamint a Duna-völgy átfogó kérdéseinek komplex megítéléséhez.

"A Hidrobiológiai Kutatóközpont, valamint a Duna-kutató Intézet létrehozása az Európai Unió Duna-stratégiájával is összhangban van" - mutatott rá az MTA főtitkára.
A közgyűlés elfogadta az előterjesztést.