Összegyűlnek a tudósok

Ennek jegyében hirdetett ki az MTA a 2009. évi közgyűlés nyolc stratégiai programot. Azóta elkészült a környezeti jövőkép, a környezet- és klímabiztonság című program, folyik a Magyarország hosszú távú energiastratégiájával, valamint a vízgazdálkodással foglalkozó program. Befejező fázisában van az élelmiszerbiztonsági program, csakúgy, mint az oktatási stratégiai program.

Az MTA orvosi tudományok osztálya egészségügyi stratégiai program, a matematikai tudományok osztálya pedig informatikai stratégiai program kidolgozására tett javaslatot, amelyek szintén folyamatban vannak. Nem indult meg ugyanakkor a nyugdíjfinanszírozást és a demográfiai folyamatokat, a társadalmi közérzetet - az állam és a közélet intézményes kereteinek stabilitását és életképességét vizsgáló programokban a munka. Ugyanakkor a demográfiai kérdéseket felölelő munka más keretek között jelentősen előrehaladt. Az MTA is részt vesz a Népesedési Kerekasztal munkájában, ahol tágabb keretben és több szakember bevonásával folyik a demográfiai kérdések vizsgálata és ajánlások megfogalmazása a mindenkori döntéshozók számára.

"A stratégiai programokban a munkát intenzívebbé kell tennünk, s meg kell teremteni finanszírozásuk feltételeit. E programok keretében mozgósítanunk kell a rendelkezésére álló szellemi kapacitásokat, fórumot teremtve a különféle meggyőződések és szakterületek képviselői között zajló méltányos, előítéletektől mentes szakmai párbeszédhez, (…) stratégiai kitörési pontokat kell felvázolnunk a fejlesztési irányok kijelöléséhez" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Az elmúlt év eredményeit vázolva mindenekelőtt a Magyar Tudományos Művek Tárának létrehozását említette, amelyet az MTA két adatbázisának összevonásával képeztek.
"Elengedhetetlen, hogy az Akadémia a XXI. századi követelményeknek megfelelő, a magyarországi tudományos kutatások eredményeit közhitelesen bemutató adatbázissal rendelkezzen, amely (…) terveink szerint tartalmazza majd minden magyar kutató publikációs adatait" - emelte ki.

Pálinkás József expozéjában kitért a World Science Forumra, amellyel az eredeti elképzelések szerint tudományos "Davos- jellegű" fórum megteremtését célozták. A tudomány, a társadalom és a tudománypolitika közös gondolkodásának lehetőséget biztosító rendezvényként induló sorozat résztvevőnek száma folyamatosan emelkedett.

"Valódi világrendezvénnyé vált, hiszen minden kontinensről jelentős számban érkeztek vendégek. Az esemény diplomáciai jelentőségét mutatja, hogy a hazánkba akkreditált nagykövetek jelentős része megjelent a rendezvény nyitóeseményén" - emelte ki Pálinkás József.

Sikeres volt a tavalyi, immár negyedik világfórum, elsősorban a nagy médiafigyelmet vonzó magas szintű részvételnek köszönhetően: három Nobel-díjas, az Egyesült Államok külügyi államtitkár-helyettese, a Science és a Nature főszerkesztője, számos ázsiai ország vezető tudománypolitikusa volt a WSF vendége.

Mint rámutatott, a rendezvénynek számos pozitívuma mellett több negatívuma is volt: költséges, aránytalan a tudomány és a politika megjelenése.

"A versenytársak megjelenése miatt Budapest hosszú távon nem bír el kétévente egy ilyen tudományos rendezvényt, és túl általános a tematikája" - mondta Pálinkás József.
Ismertetése szerint a legutóbbi fórumon több ország, köztük Brazília bejelentette igényét a WSF megrendezésére.

"Az esemény valódi világfórummá emelése, és ezzel egyidejűleg Budapesthez kötése meglátásom szerint akkor teljesíthető, ha további partnereket vonunk be a megrendezésbe, és a fórumot úgy alakítjuk át, hogy négyévente rendezzük meg Budapesten, és minden negyedik évben egy másik országban" - fogalmazott.

Pálinkás József tárgyalásokat folytatott e kérdésben az UNESCO főigazgatójával, azt javasolva, hogy 2011-ben, "már csak Magyarország EU elnöksége okán is", Budapesten adjon otthont a WSF-nek, de vonják be a következő helyszínt (potenciálisan Brazíliát) a rendezésbe, és írásban rögzítsék a Tudomány Világfórumának státusát, a rotáció feltételeit, ezeket ugyanis eddig semmilyen dokumentum nem rögzíti.

Az MTA elnöke beszélt a Fiatal Kutatók Testületének létrehozásáról is, amelynek tagjait arra kérték, hogy fogalmazzák meg: miként látják tudományterületük világtendenciáit, mit gondolnak tudományterületük magyarországi helyzetéről, milyennek látják saját kutatói generációjuk helyzetét és jövőképét, milyen javaslataik vannak tudományterületük stratégiájára.