Helbing álma

A vezető ausztrál hírportál szerdai vezércikkében a népszerű Sim Earth videó játékhoz hasonlítja a Living Earth Simulator (Élő Bolygó Szimulátor) névre keresztelt szuperszámítógépet. A különbség "csupán" annyi, hogy itt nem játékról van szó. Ezt jól mutatja, hogy az Európai Unió finanszírozásában megvalósuló projektre egymilliárd eurót szánnak, a tervek szerint 2022-től kezdheti meg működését a megamonstrum.

A hatalmas költségvetéssel megvalósuló számítógép feladata érdekes távlatokat vet fel az emberiség jövőjével kapcsolatban. Megálmodója, a Drezdai Egyetem jelenleg Zürichben dolgozó professzora, Dirk Helbing azt várja, hogy a bő egy évtized múlva megépülő számítógép valós időben képes begyűjteni az összes létező adatot az emberiségről és ezek alapján különböző modellek kiszámolására lesz képes.

Új összefüggések

A professzor szerint egy ilyen hatalmas és komplex adatbázis segítségével sok bonyolult, eddig feltáratlan összefüggés okaira derülhet fény. Számításai szerint például a 2008-09-es gazdasági világválsághoz hasonló méretű recessziókat időben előre tudnának jelezni a számítógép segítségével, ezért azok megelőzhetőek lennének. De a számítógép segítségével például az izlandi vulkánkitöréshez hasonló katasztófák is kiszűrhetőek lesznek, az időjárás előrejelzést pedig egyenesen forradalmasíthatja a szuperszámítógép.

Hogy jobban el tudjuk képzelni, miről is van szó, a Google Earth programját vegyük alapul, ennek is a 3 dimenziós változatát. Alapnak ez jó, de az új rendszerben sokkal részletesebb műholdfelvételek lesznek, tengernyi adattal megspékelve. A rendszer olyan adatokat mutatna valós időben, mint a pénzügyi tranzakciók, egészségügyi adatok, utazási adatok, szén-dioxid kibocsájtás, háborúk adatai és így tovább; a rendszer gyakorlatilag minden adatot képes lesz kezelni. Elég csak a telekommunikációs rendszerekre gondolnunk, hogy rájöjjünk: minden mobiltelefonnal rendelkező ember pontos tartózkodási helyét és mozgását is tudja majd kezelni a rendszer, ha egyáltalán megvalósul.

Helbing rendszeréről a várhatóan egymilliárd eurós költségen kívül kevés konkrétumot tudunk jelenleg, de elemzők és megálmodója szerint tíz éven belül minden technikai háttér biztosított lesz a létrejöttéhez. Már a rendszer létrehozásának ötlete is elgondolkodtatta az elemzőket, kutatókat. Többen annak a lehetőségét is látják, hogy a rendszer alapján nagy biztossággal megállapítható, hogy egy ember várhatóan mikor hal meg. Vagy egy háború mennyi áldozattal jár. Nagyobb távlatokban pedig választ adhat arra, hogy bolygónk mennyi ideig bírja az emberiség által okozott környezetszennyezés hatásait kiküszöbölni.

A Nagyon Nagy Testvér

Dirk Helbing reméli, hogy gigaszimulátora 2022-től megkezdheti működését. Hiszi, hogy a jövőben a globális vezetők jobban átláthatják a krízishelyzeteket, a legtöbb esetben pedig meg tudják előzni azok kirobbanását, legyen az egy gazdasági válság, vagy akár egy háború. A szimulátor kulcsfontosságú lehet a terrorizmus elleni küzdelemben: mindenkiről kellő mennyiségű információkkal fog rendelkezni ahhoz, hogy kiszűrhessék a potenciális terroristákat, nyomon követhessék mozgásukat. Az már a jövő zenéje, hogy a terroristákon kívül vajon kiket és miért akarnak majd megfigyelni a rendszer segítségével.

A fő hasznot a gazdasági élet szereplői húzhatják a szimulátorból: a tervek szerint a globális vállalatoknak, ügynökségeknek, hitelminősítőknek eladott szolgáltatások értékesítésével térítik meg a létrehozás költségeit.

Ám ez újabb érdekes lehetőségeket vet fel. Az internettől már egyre jobban függő jelen korunkban is hozzászokhattunk, hogy a technika fejlettségével, az internetes statisztikák kínálta lehetőségeket kihasználva egyre célzottabban kapjuk a reklámokat. Ki tudja, hogy tíz év múlva egy olyan rendszerrel megtámogatva, amely tudja, hogy mikor merre járunk, mennyi időt töltünk el egy kávézóban, hányszor járunk évente fogorvoshoz, milyen minőségben és mennyiségben fogjuk megtudni reklámok által, hogy mi a jó nekünk?

A napokban közzétett blog bejegyzésében Helbing professzor úgy véli, "az emberiség nagyon komoly válsággal néz szembe napjainkban, mely kezelésére teljesen új megoldásokat kell kidolgozni, csak így maradhatunk fenn a 21. században." Hozzátette: "szűk környezetünkben nagyon sok mikroszkópikus adatot ismerünk, mindezek ellenére mégis keveset tudunk arról, hogyan is működik valójában társadalmunk, hogyan reagál az emberiség egésze a változásokra."

A tudományos megaprojekt teljes költségét finanszírozza az EU, ami már önmagában azt mutatja, hogy nagyon komolyak a szimulátor megvalósulásának esélyei.