A 120 ezer cég közül több mint 55 ezer már legalább egy éve szerepel a listán. Az adóhivatal minden héten nyilvánosságra hozza a végrehajtás alatt álló cégek névsorát, s ez további tíz állami nyilvántartás adataival (csődeljárás, munkaügyi elmarasztalás stb.) együtt kerül fel a portálra.

„A honlap az adószám segítségével összefűzi és cégekhez köti az állami nyilvántartásokban a vállalkozásokra vonatkozó információkat, így egy-egy cégről azonnal láthatóvá válik a látogatók számára, hogy például adóvégrehajtás vagy más eljárás is folyik-e egy cég ellen. Ezek az információk gyakran olyasmire is felhívhatják a cégek döntéshozóinak a figyelmét, amiről korábban nem volt tudomásuk” – mondja Iklódi András főszerkesztő.

Az APEH adatai szerint e vállalkozások együtt több mint 1600 milliárd forinttal tartoznak az államnak. Van olyan cég, amely egymaga megközelítette már a tízmilliárd forintot.

Ámító számítások

„A végrehajtás külön felszólítás nélkül indul, s bár a felszólítás nem törvényi kötelezettségünk, különösen a kisebb összegű határozatok esetében, mégis gyakran alkalmazzuk” – mondja dr. Várszegi György, az APEH Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának vezetője, aki arról is tájékoztat, hogy évről évre 8-10 százalékkal nő az adóvégrehajtás alá vont cégek száma. Ez azonban nem az adócsalások számának emelkedéséből fakad, hanem abból, hogy az adóhatóság informatikai fejlesztéseinek köszönhetően egyre több adóst viszonylag rövid időn belül „utolérnek”. Az adóvégrehajtás mindaddig folyik, amíg remény van az adótartozás beszedésére.

Többnyire azonban, mire a végrehajtás megindul, már üres a cég bankszámlája, így az adósság behajthatatlan marad. APEH-kimutatások arról árulkodnak: a behajtás alá vont társaságoknak mintegy háromnegyede már nem működő cég, felszámolás vagy csődeljárás alatt áll, adószámát felfüggesztették, cégbíróságból törölték. Felszámolás esetén az adósság behajtásának alig egy-másfél százalékos az esélye.

Létező cég nem tud kibújni

Ez év első három hónapjában egyébként 33 ezer végrehajtási eljárás indult, miközben csak 30 ezer ügy fejeződött be. Összesen 616,6 milliárd forint tartozás állt végrehajtás alatt. A jelenleg „napirenden” lévők között 25 olyan cég található, amely ellen egymilliárd forintot meghaladó adótartozás miatt folyik a végrehajtás, a legnagyobb összeg 6,7 milliárd forintra rúg. Közülük azonban már csak négy tekinthető működőnek, a többiek felszámolás alatt állnak.
Létező cég, létező vagyonnal a végrehajtás alól nemigen tud kibújni – állítja az adószakember.

Kétségtelen, ha a vagyonát még a végrehajtási eljárás megindítása előtt „kimenti”, a behajtás sikertelen lesz. Ilyen esetben azonban a felszámolási eljárás keretében bírósági eljárás kezdeményezhető a vagyonvesztésben felelős cégvezetők ellen, a korlátozott felelősségű kft.-k és részvénytársaságok esetében is.

A polgári és büntető eljárások ugyanakkor időigényesek, így azok visszatartó ereje egyelőre kevéssé érvényesül. Egyes tisztességtelen vállalkozók épp erre építenek. Remények szerint egyre kisebb eséllyel – jegyzi meg Iklódi.

„Hülye logika”

Nem lenne szükség a büntető eljárások visszatartó erejére, ha nem lenne olyan pokoli rossz a vállalkozások helyzete, mint amilyen – ezt már Éliás Ádám, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke mondja, aki a múltban nem egyszer maga is szembekerült az adóhatósággal és más állami szervekkel. Valószínűleg reálisak a szóban forgó számok – teszi hozzá.

Ugyanakkor szerinte ez az egész a kis és középvállalkozások lehetetlen helyzetére világít rá. Arra, hogy a bankszféra megteheti, hogy 3600 milliárd forintot parkolópályán tart, illetve egymás között passzolgat, miközben az ország a pénzhiánytól szenved, miközben a kkv-k többsége nehogy hitelhez, de még az elvégzett munkájáért jár jövedelemhez sem jutnak hozzá, a matematikailag követhetetlen adójogszabályokról nem is beszélve.

Csaló, mismásoló cégek? „Hülye logikát mindig lehet alkalmazni” – reagál VÉSZ elnöke. Ha egy gyereket éheztetünk, utána pedig kihajtjuk, hogy időre fusson száz métert, ne csodálkozzunk, hogy még a cél előtt összeesik és főleg ne mondjuk neki, hogy szabotál. Ha nem az okokkal foglalkozunk, hanem megbélyegzünk, mondván, hogy a kis és középvállalkozói réteg egy szélhámosokból álló bűnbanda, nagyon távol kerülünk az igazságtól. Az igazi hunyók ugyanis kivétel nélkül dúsgazdag emberek – mondja.