Környezetvédelem Magyarországon: a lista végén

"A többség lehetőségként tekint a környezetvédelemre, egyes országokban azonban a szigorú brüsszeli irányelvekre van szükség" - fogalmaztak a szerzők összefoglalóan a júniusi számban.

Az átfogó rangsor összeállításában környezetjelentéseket értékeltek, ezt az országok ökológiai elkötelezettségét jelző öt mutató beemelésével egészítették ki.

A számításba vett tényezők közül a legfontosabbak a Yale és a Columbia Egyetemek alkotta Environmental Performance Index (EPI, környezetvédelmi teljesítmény index), a londoni New Economics Foundation által kitalált Happy Planet Index (HPI, boldog bolygó index), valamint az Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) volt, amelyet a Germanwatch hozott létre. Emellett figyelembe vették a biológiai sokféleséget, valamint a megújuló energiák energiaellátásból kivett részét.

A szerzők a környezetvédelmi éltanulónak minősülő Svédországból példaként egy olyan kórházat említettek, amelyet nyáron a télről származó hóval hűtenek. De érdeklődésre tarthatnak számot a tengervízzel hűtött irodák, a hibridmotoros katonai járművek és traktorok, de a zöld autópályaként emlegetett E14-es sztráda is, amelynek mentén a töltőállomások biogázt, etanolt, repcedízelt és áramot kínálnak üzemanyagként.

Svédországban a tervek szerint 2020-ra az energiaellátás felét megújuló forrásokból biztosítanák, 2030-ra pedig megszűnne az autók benzin- vagy dízelfüggősége. A 21. század közepére az északi ország szén-dioxidsemlegessé válhat - vélekedik a magazin, amely arra a megállapításra jutott, hogy környezetvédelem terén továbbra is Európáé a vezető szerep.

Az összesítést tekintve az első tízbe még Lettország, Németország, Finnország, Málta, Franciaország és Portugália jutott be. A középmezőnyben olyan országok szerepelnek, mint Nagy-Britannia (11. hely), Dánia (13. hely) és Spanyolország (14. hely). Érdekesség, hogy Hollandia csak huszadik, Luxemburg pedig csak 27. a listán.

Magyarországot a térségbeli országok közül több is megelőzte, Szlovákia a 12., Szlovénia a 14., Románia a 16., Csehország a 18., Lengyelország a 22. helyen végzett.