A másfélszeres életnagyságú alkotás, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai lovas szobra, a talapzattal együtt csaknem nyolc méter magas. A szobor egy csataménen ülve, kezében lándzsát tartva ábrázolja a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő Árpád-házi uralkodót. A lovas alak 3,3 méteres, a szobor bontott téglával borított talpazata, amely egy nyolcvan centiméteres rézsűn áll, 3,5 méter hosszú.

Tóth Béla szobrászművész korábban az MTI-nek elmondta: azért választották a téglaborítást posztamensnek, hogy megidézzék az alkotás helyétől csupán néhány száz méterre található szegedi várat. Az Alföldön ugyanis – a kő hiányában – jobbára téglából épültek a várak.
A szobrot IV. Béla királlyá koronázásának és trónra kerülésének 775. évfordulójára emlékezve állították fel. Az alkotást a Széchenyi téren, a városháza közelében láthatják a járókelők, azon a helyen, ahol 1912 és 1930 között ifj. Vastagh György II. Rákóczi Ferencet ábrázoló – jelenleg a püspöki palota előtt látható – lovas szobra állt.

Szeged napját azért május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban "a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként" ekkor nyerte el a szabad királyi város rangot, igaz, nem először: a címet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozta a városnak.