Magyarország két fő alapból pályázhat uniós forrásra. A Kohéziós Alapból, melyet az EU legszegényebb tagállamai kaphatnak meg, a fejlettségi szintben meglévő különbségek csökkentésére.

Illetve a Strukturális Alapokból, amelyek az Európai Unió regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az innen kapott pénzek azonban komoly kötelezettséggel járnak Brüsszel felé, különböző szempontrendszereknek kell megfelelni, a kivitelezések időpontja, az adott projektek költségvetésének betartása mind komoly kritériumok. Egy ilyen feltételrendszer mellett, nehezen képzelhető el a pénzek könnyed, tollvonásszerű átcsoportosítása.

Mozgástér

„Alapvetően három szinten kell kezelni a kérdést. Vannak dolgok, amelyeket intézményi szinten lehet eldönteni. Milyen kiírásokba, mennyi forrást helyezünk például, azok között hogyan lehet ezeket mozgatni. A második lehetőség a kormányzati hatáskörbe tartozó átcsoportosítás, ám leginkább és szinte mindig brüsszeli döntés , hogy mi kap zöld lámpát” – nyilatkozta lapunknak Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője.

Vagyis az Európai Uniótól már befolyt összegek projektek közti elosztása akár intézményi szinten is lehetséges volna, azonban nem mindegy, hogy milyen projektről beszélünk, illetve mekkora pénzösszegről.

„Tavaly is láthattunk rá példát, hogy a gazdaságfejlesztésben csoportosítottunk át 110 milliárd forintnyi forrást más programokból, de ezt is egy brüsszeli engedélyeztetési folyamat előzte meg. Ilyen nagyságrendben egy tagország saját hatáskörében nem tud dönteni.” – mondta Oravecz.

Az adott projektektől is függ, mekkora az a pénzmennyiség amelyről saját magunk dönthetünk. „Lehetőség mindig van rá, itt most az a kérdés, hogy milyen operatív programokat, milyen mélységben, milyen pénzeszközökben, milyen már megkezdett vagy folyamatban lévő fejlesztéseket érint” – kommentálta ezt Oravecz Péter.

Már megint azok a fránya konkrétunok

Leginkább az a probléma, hogy egyelőre nem tudjuk, mekkora pénzmennyiség átcsoportosításáról lenne szó, azt honnan szeretnék elvonni, és milyen gazdaságfejlesztő programokba kívánja az új kormány átcsoportosítani. Konkrétumok pedig hiányában nem beszélhetünk arról, hogy egyáltalán van-e esély a kívánt átcsoportosításra vagy sem - mondta Orvecz. „ Egyelőre minden a 2006-ban lefektetett menetrend és ütemterv szerint zajlik” – tette hozzá.

Amennyiben ezen jelentősen változtatni szeretnénk – márpedig a mikro-, kis- és középvállalkozások feltőkésítését komoly változásnak lehet tekinteni – úgy az első út mindenképp Brüsszelbe vezet.