Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felmérése arra irányult, hogy az 1999-ben végzett vizsgálat óta történt-e változás, illetve, hogy feltérképezzék az az évben bevezetett "Nemdohányzók védelméről" szóló törvény társadalmi hatásait.

Az adatok szerint tíz évvel korábban a családok 50,5 százalékában dohányzott valaki, s a fővárosi óvodások 39,6 százaléka lélegezte be a füstöt, azaz passzív dohányos volt. A mostani vizsgálat eredménye szerint az óvodásokat nevelő családok 41,1 százalékában dohányzik valaki, és 21 százalékában gyújtanak rá a gyermek jelenlétében, tehát valami javulás észlelhető - mondta Végh Erzsébet az elemzést ismertető sajtótájékoztatón.

A felnőttek dohányzása miatt azonban még mindig 13.500 három és hat év közötti gyermek kénytelen a cigaretta füstjét beszívni - tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a felnőttek körében kevesebben tudják, mi a passzív dohányzás, és kevesebben is tartják veszélyesnek, mint 1999-ben.

Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon a 13-15 év közötti korosztályban negyven százalékkal csökkent a dohányzók száma 2003 és 2008 között, de még így is negyven százalékuk gyújt rá.

Újságírói kérdésre, miszerint mekkora hatással van a családon belüli dohányzás arra, hogy később a gyerek is rá fog-e gyújtani, Demjén Tibor azt válaszolta: a szülők hatása nagyon nagy, de ugyancsak befolyásoló tényező, hogy a barátok körében hányan dohányoznak.

Végh Erzsébet szerint a legtöbb szülő nem is tudja, hogy a cigarettafüstöt hosszú időn keresztül belélegzőknél ugyanazok a betegségek alakulhatnak ki, mint a dohányosoknál, így a szülők felelőssége óriási.

Az ÁNTSZ a felmérés során 45 budapesti óvodai csoportot, 1015 gyermeket vizsgált. A csoportokban valamennyi gyermek szülőjét megkérdezték dohányzási szokásaikról, gyermeke előző évi óvodai hiányzási napjairól, illetve arról, hogy hány napot voltak betegek.