Ütődött HírExtrások

Egy kevésbé borongós hétköznap délutánján történt, hogy a HírExtra két ütődött munkatársa leugrott a sarki közértbe csemegéket vásárolni. A zöldség-gyümölcs szekcióban bóklászva megláttunk egy láda cseresznyét. A pavlovi reflexek egyből beindultak, bő nyálunk a műanyag kosár alján csattant. A ropogós cseresznye azonban roppant drágának bizonyult számunkra, bizony ezer (pontosabban 998) forintért mérték kilóját. Túldramatizálnánk a cikket, ha azt állítanánk, hogy nyálunkat könnycseppeink hígították a kosár alján a kijózanító hatású árcédula hatására. Nem, nem menekültünk a lemondásba, csak azért is megszereztük a cseresznyét.

Egy kilóra nem futotta, ezért vásároltunk egy szemet a kívánatos gyümölcsből. A mérleg mögött álló fiatalember ráragasztotta az árcímkét: 4 grammos cseresznyénkért 4 forintot kell fizetnünk.  Tudtuk természetesen, hogy az egy és két forintos érméket kivonták a forgalomból, ezért pontosan 4 forintot nem tudunk kifizetni, így a kerekítés szabályainak megfelelően drágább lesz az a rohadt cseresznye.

Így is lett, kereken 5 forintot perkáltunk le a kissé értetlenül pislogó pénztároshölgy előtti pultra. (Vajon mi ütött belé?) Ezután már nem volt megállás a HírExtra kéttagú agytrösztjénak. Percek alatt átrágtuk magunkat a cseresznyepiaci trendeken és arra a megállapításra jutottunk, hogy 1-2 héten belül valószínüleg már csak 500 forint lesz a gyümölcs kilója. Vagy 400. Szedd magad akció keretében akár egy százasból is megtömhetjük a kosarunkat cseresznyével.

Érik a gyümölcse

Igen ám, de mennyibe fog kerülni 2 hét múlva a 4 grammos cseresznye? Legyen kettő, 500 forint/kilogrammos áron számolva és ekkor igen jó fejek vagyunk. Ezt sem tudjuk kifizetni, mert ugye nincs rá érménk. Nem baj, úgyis a malacban rohad az összes kétforintosunk, tavaly óta egyszer sem volt kedvünk beváltani a Magyar Nemzeti Bankban. Van még rá három évünk.

2008 március 1-től bevonták az 1 és két forintos érméket, azóta a legkisebb érménk az 5 forintos. Azóta készpénzes vásárlásnál a kerekítés szabályai érvényesek, azaz ha 1998 forint értékben vásárolunk, akkor kerekítődik 2000 forintra az összeg. Bankkártyás fizetésnél más a helyzet, itt nem érvényesek a kerekítés szabályai a tranzakció során.

De mi a helyzet a két forintba kerülő egy szem cseresznyénkkel? A kerekítés szabályai szerint ez a szám a nullához közelít. Magyarul 0 forintba kerül a cseresznyénk. Spanyolviasz-gyanús felfedezés!

Ezek szerint, ha vásárolunk az üzletben egy szem cseresznyét (esetleg málnát, ribizlit, szilvát, mogyorót, kesudiót, tökmagot, akármit) ami kettő vagy egy forintba kerül, akkor a pénztáros néni mosolyogva adja kezünkbe a blokkot és az üres zsebünk ellenére jókedvűen ropogtathatjuk a finom tavaszi gyümölcsöt. Sőt, akár vehetünk még egy szem cseresznyét. Meg mégegyet. És mégegyet. Úgysem kell érte fizetni!

Juj de jó, időnk van (újságírók vagyunk), pénzünk nincs (újságírók vagyunk) és szeretjük a cseresznyét (emberek vagyunk).

Valóság vagy hülyeség?

Könnyen belátjuk (hiszen újságírók vagyunk), hogy a fentiekben csépelt élethelyzet nem valós, bár mi pár perc erejéig megvalósítottuk. Az eset mindenesetre kérdéseket vet fel: tényleg nem kell fizetnünk a két forintos cseresznyéért? Sorban állhatunk mondjuk ezerszer és akkor 4 kiló cseresznyénk lesz ingyen? Mennyibe kerül az 1000 szem ingyencseresznyére ragasztott matrica az üzletláncnak, plusz a mérlegelő Józsi és a pénztáros Kati munkaideje? Gazdaságos ez így? Mégis számít két forint? A fele se tréfa?

Kikértük a Magyar Nemzeti Bank véleményét, tárcsáztuk a pénzintézet sajtóosztályát.

Jó napot kívánunk! Vásároltunk 1 szem cseresznyét 4 forintért 998 forint per kilogrammos ár mellett. Ez a szem cseresznye 498 forint per kilogrammos ár mellett 2 forintba kerülne. Érvényesek-e ebben az esetben a kerekítés szabályai?

A kerekítés szabálya minden helyzetben érvényes. De egy szem cseresznyét senki sem fog vásárolni.

Mi vásároltunk. Megértjük, hogy ez nem egy reális élethelyzet, de elméletileg fennáll a lehetősége annak, hogy ez a szem cseresznye a kerekítés szabálya szerint 0 forintba kerül, azaz nem fizetünk érte?

Ezzel most megfogott. Adjon egy telefonszámot, visszahívjuk!

Tárcsáztuk a fogyasztóvédőket, amíg a Magyar Nemzeti Bank meglepett szakértőinek véleményére vártunk. Már úgy tűnt, hogy a köztisztség viselőinél péntek 13 órakor kezdődik a hétvége, többszöri telefonálás után azonban végül sikerült egy illetékest elérnünk. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársa felvetésünket jogosnak találta, bár a kedves női hangban érezhetően a mosoly szele bujkált.

Elméletileg szerinte sem kell fizetnünk ezért a cseresznyéért készpénzzel, bankkártyás fizetés esetén azonban levonható számlánkról az összeg. Igéretet kaptunk, hogy a hétfői nap folyamán a hatóság megnézi a HírExtra éhenkórász újságírói számára az érmebevonás jogszabályi hátterét.

A Nemzeti Bank szakvéleményére már 3 órája vártunk, amikor elszakadt a türelmünk. Érdeklődő telefonunkra "gyors" választ ígértek, melyet hamarosan megkaptunk, íme:

A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályának közleménye szerint "minden esetben a kerekítés szabálya érvényes."

Kimagoztuk a cseresznyét. Lehet sorban állni az ingyen cserkóért (vagy meggyért, mogyoróért, tökiért) akár éhségből, akár poénból, akár pukkasztásból, akár csak úgy. Ingyen van!