1780. november végén Mária Terézia legidősebb fia, II. József lépett a Magyar Királyságot is magába foglaló Habsburg Birodalom trónjára. Ezután azonnal lemondott a koronáról és a vele járó kötelezettségekről. Emiatt kalapos királyként gúnyolta a magyar. Őt ez nemigen zavarta, hisz kalapos királyként mentesült minden kötöttségtől, amelyek elődei és a rendek egyezségeiből származtak. Nem kellett garantálnia sem a rendi szervezetek autonómiáját, sem jogaik megmaradását.

2010. július elején a Harmadik Magyar Köztársaság hatodik Országgyűlése egy kalapos köztársasági elnököt készül választani Sólyom László helyébe, aki alighanem elköltene még egy elnöki periódust, mint az Alkotmány őrzője. Óhaját a parlamenti ellenzék nagy részétől a szellemi élet kiválóságain át sokan hallanák, éppen csak azok nem, akik a kétharmados parlamenti többségük birtokában eldönthetik, kit szeretnének a következő öt évben a Sándor-palotában tudni.

Nagycsoportos foglalkozás

Azok ugyanis azt tervezik, hogy a nagy nemzeti együttműködés szellemében ezúttal nem kérik ki az emberek véleményét, ki legyen a negyedik, szabadon választott köztársasági elnöke ennek az országnak. Ehelyett Lázár János frakcióvezetőt küldik körbe a 263 fős Fidesz-KDNP képviselőcsoportban, hogy – mint valami képzeletbeli kalapba – minden egyes reprezentáns beledobhassa ajánlottjának nevét.

Öt éve, ellenzékben még másként gondolta a Fidesz. Akkor, amikor a szocialista-liberális koalíció miatt az az (utóbb vaklármának bizonyuló) veszély fenyegetett, hogy Szili Katalin, Glatz Ferenc, netán - OMG a la Fidesz - Gombár Csaba foglalhatja el a magyar „papírkirályi” trónt, még maga Schmitt Pál gyűjtögette az állampolgári aláírásokat arról, ki legyen a Fidesz által ugyan messzemenően ambicionált, ám a duplázást mereven elutasító Mádl Ferenc utódja.

Ez az eljárás azonban most kockázatos lehet – gondolják a hírek szerint többen is a Fideszben. A többség a végén még Sólyom Lászlót tenné meg jelöltjének, holott a kormánypárt – döntő fölénye tudatában – a jelek szerint sokkal inkább olyan arcot választana, aki közelebbi viszonyt ápol a citrusfélékkel, mint a csíkosfejű nádiposzátával.

Nem biztos pedig, hogy Orbán olyan rossz lóra tenne Sólyommal.

Orbán Viktor elnöke

Személyiségében eddig sem a keresztény-konzervatív eszmevilág rosszallóját kellett felfedeznie, ráadásul kifejezett politikai haszonnal kecsegtet, ha Orbán a köztársasági elnök-választás után elmondhatja: lám, pártszövetsége azért mégiscsak tiszteli annyira Magyarország 1989 szellemén alapuló alkotmányos berendezkedését, hogy nem kívánja azonnal narancsszínűre festeni hazánk közjogi tablóját.

Azonban – jelen állás szerint – a Fidesz és a KDNP vezetése június utolsó napjaiban azért ül össze, hogy nevén nevezze végre támogatottját, majd az érdemi parlamenti vitára a lehető legkevesebb időt hagyva, a labdarúgó világbajnokság árnyékában gyorsan meg is szavazza azt.

Hogy végül tényleg így lesz-e, nem tudni. De az ziher, hogy kalapolhat Lázár akár napestig, a végső szó akkor is Orbáné lesz, és bárkire is esik a miniszterelnök választása, kalapos köztársasági elnök lesz abban az értelemben, hogy sem a független állami intézmények autonómiáját, sem az alkotmányos jogok felügyeletét nem kell garantálnia. Az a következő években így is, úgy is a kormánytöbbség kezében lesz.

                                                                Fotók: Fejér Bálint

Másképpen: akár az egykori védegyletes, akár más lesz a következő köztársasági elnök, Orbán Viktor elnöke lesz. A szocialistáknak meg eszükbe ne jusson Sólyom Lászlót jelölni, ha hagyni akarnak neki egy fikarcnyi esélyt.