A "jó koleszterin" túltengése sem egészséges

Mitől van, az un. magas koleszterinszint?
Mi a forrása, a szervezetben keletkező többlet koleszterinnek?
Mit kell tennünk ellene, elsősorban táplálkozással?

A koleszterint a túl sok feldolgozott keményítő és a hidrogénezett olajok okozzák!
Az tény, hogy a koleszterin előfordul állati eredetű termékekben, nem egyenlő azzal, hogy a sok állati eredetű étel fogyasztása emeli a koleszterinszintet. A koleszterin nem koleszterinként szívódik fel a vastagbélfalon át, és nem is alakul át a koleszterin lebontása során. Napokba kerül, míg az étkezési koleszterin egyensúlyba kerül a plazmakoleszterinnel, és hetekbe, míg egyensúlyba kerül a szövetben lévővel.

Az állati eredetű táplálékok jószerével fehérjék, és az állati zsírok könnyen emészthetők. A koleszterin főként feldolgozott, hidrogénezett olajokból és szénhidrátokból származó szénből áll, melyek nem emészthetők, mivel molekuláik (szöveteinktől idegenek, a sejtállomány nem ismeri fel, mert nem tartozik a genetikai örökségünkhöz), nem természetesek. Mivel ezek kemikáliák, finomított élelmiszerek, melyek nem romlanak meg, feldolgozásukra a gének nem termelnek enzimeket. Ezért fontos a sejtszintű táplálkozás is (vércsoport szerinti), mert az az élelmiszer, amelyiket nem fogadja el a szervezet, arra nem is örökölt enzimet. Ennek felismerésében, a lektinek játszanak fontos szerepet. A reggeli gabonapelyheknek például több év a szavatossági ideje. A fehér liszt, a hidrogénezett olajok és a cukor nem igényelnek hűtést, mert nem romlandóak. A nem romlandó élelmiszereket nehéz megemészteni.

A biokémikusok 1940-ben felfedezték, hogy a többletkoleszterin a májban keletkezik, a többlet szénhidrátokból. A túl sok ecetsav, ami a cukrok és gabonák tökéletlen emésztésének mellékterméke, ecetsav túltengéshez vezet. A probléma bizonyos enzimek hiányából adódik. A máj non-toxikus koleszterinné alakítja a toxikus ecetsavat.

Azért, mert a húsok koleszterint tartalmaznak, a húsfogyasztás még nem okoz koleszterinszint emelkedést. A koleszterin lebomlik, és a szervezet hasznosítja. A tény, hogy a húsok korlátozott mennyiségű telített zsírt tartalmaznak, nem felelős a szervezetben kialakult koleszterinszintért. A természetes ételekben a legtöbb zsír telítetlen zsírokból áll, melyek könnyen és gyorsan emészthetők. A nehezen emészthető telített zsírsavak éppen azokban a keményítőtartalmú ételekben vannak, melyeket a koleszterinszint csökkentésére javasolnak. A koleszterinszint a finomított cukrok és a hidrogénezett olajok, mint amivel ma főzünk, sütünk és a margarin. E kérdésben is a vércsoport érdekelt, mivel a különbségek itt is megjelennek. Nem mindenki fogyaszthatja például a birkát, a marhát, a csirkét, csak az, akinek a lektinek engedik.

Szervezetünk koleszterint termel. Testünk sejtjei képesek megtermelni az összes koleszterint, amire a membránoknak szüksége van. A sejtek, a szervezet igénye szerint állítanak elő koleszterint. Például, amikor valaki alkoholt fogyaszt, az alkohol feloldódik a membránokban, növelve azok folyékonyságát. Válaszként a sejtek koleszterint állítanak elő, beépítik a membránba, ezáltal visszaállítják a membrán megfelelő (kevésbé folyékony állapotát.

Udo Erasmus kifejti, hogy a koleszterin elengedhetetlen az egészséghez. Aztán elmagyarázza, hogy a koleszterin egy 27 szénből álló molekulalánc, mely a magas széntartalmú ételekből, például a cukrokból, és a keményítőből származik. Megtudjuk, hogy a telítetlen zsírsavak anyagcseréje során csak korlátozott mennyiségű szén keletkezik a koleszterin számára. A koleszterin javarészt olyan ételekből származik, melyekben a telített zsírokat (hidrogénezett olajok) finomított gabonával és cukrokkal keverik. Minden pékárú, aprósütemény, muffin és sütemény acetát-töredéket visz szervezetünkbe, melyeket szervezetünk koleszterinné alakít.

A nem esszenciális zsírsavakban (hidrogénezett olajok) és finomított szénhidrátokban gazdag étrend többlet acetát töredéket termel a szervezetben, ezáltal „kényszeríti” a szervezetet a fokozott koleszterintermelésre. És a finomított élelmiszereket fogyasztó országokban legtöbbször ez okozza a magas koleszterinszintet.

Én azt ajánlom, hogy térjen át a vércsoportjának megfelelő táplálkozására. Természetesen ez egy szigorú döntés, de megéri. Csak azt a húst fogyassza, amely megfelel vércsoportjának, és napi adagja maradjon a 2-4 dkg-on belül. Miért? Azért, mert szervezetének többre nincs igénye, a többlet állati fehérje anyagcserezavart okoz. Gyümölcsöt csak délelőtt. Magokat, főleg mandulát, diót, mogyorót szigorúan vércsoport szerint. Zöldségféleséget keverve, de figyelni kell arra, hogy a savbázis egyensúly megtartásával, egyénileg összeállítva vércsoportja szerint. Pld. ezekből is választhat: cékla, fejes saláta, karalábé, csicsóka, nyers-szeletelt gomba (candida esetén semmilyen gomba nem fogyasztható), friss citrom-lé, nyers reszelt torma, esetleg 1dl vörösbor, durvára vágott-szeletelt mandula, petrezselyem zöldje. Ezeket este elkészíteni – összekeverni, éjszakára hűtőbe tenni, másnap fogyasztani. Mi a jelentősége? Tisztító hatású, oxigént juttat a szervezetbe a sejtek számára, biztosítja a sejtlégzést, antioxidánsokat tartalmaz, javítja az emésztést, anyagcserét, energiát ad, gyógyul a szervezet. Természetesen, amit e témában írtam, csak kóstoló, de Ön számára is megszerezhető ismeretek.

A legnagyobb veszélyforrást a koleszterin szempontjából az jelenti, ha nem a sejtjeink számára és igénye szerint táplálkozunk, hanem bőséges állati fehérjét, zsíradékot, de különösen a hidrogénezett étolajok, lisztek, cukrok, amelyeket szervezetünk enzimhiány miatt nem, vagy nagyon nehezen emészt meg.