Az Európai Unió a 7. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramban 6 millió euróval (1,7 milliárd forinttal) támogatja a táplálkozás, önjutalmazás, függőség és elhízás összefüggéseit vizsgáló nemzetközi NeuroFAST-projektet, amelyben hét állam - az Egyesült Királyság, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország - 13 kutatócsoportja vesz részt. Magyarországot az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) Endokrin Neurobiológiai Kutatócsoportja képviseli Liposits Zsolt professzorral vezetésével.

Az ötéves multidiszciplináris programban az agykutatás, endokrinológia, genetika, molekuláris biológia, pszichológia, epidemiológia és táplálkozástudomány nemzetközileg elismert szakértői vesznek rész. A NeuroFAST a táplálkozásszabályozás neurobiológiai folyamatait és az egyes táplálkozási zavarok társadalmi-pszichológiai okait kutatja, különös tekintettel a függőség és a stressz szerepére. Fő célkitűzése megismerni, hogy milyen okok és folyamatok eredménye a túlzott táplálékfelvétel, amely a gazdaságilag fejlett országokban az egészséget súlyosan károsító népbetegséghez, az elhízáshoz vezet.

Liposits Zsolt, a KOKI igazgatóhelyettese elmondta az MTI-nek, hogy az általa irányított Endokrin Neurobiológiai Kutatócsoport a központi idegrendszeren belül elsősorban a hypothalamusz által vezérelt folyamatokat vizsgálja, így a szaporodás , az anyagcsere-háztartás, a stressz és adaptáció szabályozásáért felelős mechanizmusokat. A projektben a magyar kutatók azokat a hormonális és idegi szabályozó folyamatokat veszik szemügyre, amelyek a táplálékfelvételt, illetve az energia-leadást határozzák meg.

"Ez modern, multidiszciplináris megközelítéssel folyó agykutatás" - hangsúlyozta a professzor.

Mint kifejtette, igen nagy a NeuroFAST társadalmi hasznossága, a gazdaságilag fejlett társadalmakban ugyanis egyre nagyobb gondot jelent a túlsúlyosság és az elhízás. Magyarországon a lakosság közel 20 százaléka elhízott, és további 42 százalék túlsúlyos. Hasonlóan aggasztó a helyzet a többi európai országban és az Egyesült Államokban.

"A túlsúlyosság, az elhízás igen komoly veszélyt jelent az egyénre, az ebből adódó egészségügyi problémák pedig a társadalomra hárítanak roppant nagy terhet" - magyarázta Liposits Zsolt, hozzátéve, hogy valószínűleg ezért is támogatja az EU a projektet.

"Az Európai Unió egészségügyi stratégiáján belül ez kiemelt téma, hiszen időzített bombának is tekinthető" - fogalmazott a professzor.

Ismertetése szerint a projektnek az ipar számára is van remélt haszna, hiszen jelenleg nincs valóban hatékony, fogyást eredményező gyógyszer. A program keretében azokat a folyamatokat kutatják, amelyeken keresztül befolyásolni lehet a testsúlyt, a távlati cél pedig mindenképpen a gyógyszeripar számára alkalmas fejlesztési irányok kijelölése annak reményében, hogy előbb-utóbb az elhízás biztonságos gyógyszeres beavatkozás révén orvosolható lesz.

"Az ipari fejlesztéshez molekuláris célpontokat kell keresni, ami alapkutatást feltételez. Alapkutatás nélkül nincs színvonalas alkalmazott kutatás, a kettő együtt eredményez sikeres ipari fejlesztést. Az Európai Unió nem szívesen támogat kizárólag alapkutatás jellegű projekteket, olyanokat, amelyekben nincs a társadalom számára hasznosítható konkrét eredmény vagy annak reménye" - összegezte Liposits Zsolt professzor.