Zavaros a klóros víz Dunaújvárosban

"Közgyűlési határozat ide vagy oda, kinyitott a város élményfürdője péntek délelőtt is"- olvastuk a Dunaújvárosi Hírlap internetes kiadásában. "Ha élve akarja megúszni Szabó József, a DVG Zrt. elnök-vezérigazgatója ezt a kalandot, akkor most nem teszi meg, hogy bezárja az élményfürdő kapuit" - folytatódik a cikk, mely az újságíró véleményét tükrözi.

De nézzük, mi történt Dunaújvárosban. A múlt hét csütörtökén tartott városi közgyűlésen a városatyák többsége nem fogadta el a helyi élményfürdő üzemeltetésére korábban adott 150 millió forint elszámolását. A város vezetése így nem határozott a fürdő üzemeltetését lehetővé tevő további támogatásról.

Ezzel veszélybe került a strand üzemeltetése. Az ülésen Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) városfejleszési ügyekért felelős alpolgármester egyenesen azt mondta, "bűncselekményt követ el az, aki kinyitja a strandot", hiszen a közgyűlés határozata értelmében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. A képviselők döbbenten álltak a határozat után, nem erre az eredményre számítottak. Dr. Kálmán András dunaújváros szocialista polgármestere azonban több kérést és véleményt figyelmen kívül hagyva rátért a következő napirendi pontra.

"Borzalmas, hogy ezt kell megérni - mondta a fürdőt üzemeltető Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre. "A közgyűlés azt nyilvánította ki ezzel a döntéssel, hogy mi nem jogszerűen üzemeltetjük a fürdőt, és nem jogszerűen fogadtuk be a számlákat. Be kell zárni tehát a fürdőt, de a bezárás költségeit ki fizeti meg?"- zárul a Dunaújvárosi Hírlap online írása a történtekről.



Befejezném az ebédem!

A HírExtra elhatározta, hogy beugrik a mélyvízbe és lerántja a leplet a homályos történetről. Bármi történt is a háttérben, a nyári szezon derekán nem szerencsés bezárni, vagy akár csak azzal fenyegetni egy hatvan ezres város élményfürdőjét. Ráadásul az önkormányzati választások közeledtével könnyen politikai öngyilkossággá válthat az ilyesmi.

A Dunaújvárosi Hírlap riportja alapján arra számítottunk, hogy az Aquantis élményfürdőt üzemeltető Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Szabó József tiszta vizet fog önteni a poharába. Tévedtünk.

"Szavazás alapján nem döntöttek a képviselők arról, hogy a dunaújvárosi élményfürdőt be kell zárni, csak egy ezt szorgalmazó véleményt hallhattunk, de erről szavazás nem történt" - mondta a vezérigazgató. Szabó úr válasza meghökkentett minket, hiszen információink szerint korábban maga is a strand bezárása miatt aggódott.

"Nem zártuk be az élményfürdőt, üzemszerűen működött  a hétvégén is. Olyannyira, hogy vasárnap be kellett zárni, mert megtelt, vagyis száz százalékon üzemeltünk. Most ha engedi, befejezném az ebédemet" - zárta rövidre a DVG Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Munka vagy szabadság?

Ezután Dunaújváros polgármesterét, Kálmán Andrást kerestük. "A polgármester úr külföldi szabadságát tölti, csak jövő héten lesz" - csilingelte fülünkbe a titkárnő, de nem lettünk tőle boldogok. Előfordulhat, hogy a város lakossága élményfürdő nélkül marad, a fő elöljáró pedig  külföldön nyaral?

Nem akartunk hinni a fülünknek, ezért másodszor is telefonáltunk, most Gipsz Jakabként jelentkeztünk be a HírExtra újságírója helyett, s "a polgármester úr külföldi munkán van egész héten" választ kaptuk az ismerős hangon csilingelő titkárnőtől.

Hogyan tovább? Megkerestük a Dunaújvárosi Hírlap szerkesztőségét. Az ottani kollégák arról tájékoztattak, hogy a dunaújvárosi élményfürdő helyzete a kezdetek óta igen zavaros és bizonytalan, a legutóbbi közgyűlés csak egy kis epizód a szórakoztató komplexum négy éves történetében.

A város közgyűlése tavaly adott 150 millió forintot a DVG Zrt.-nek, hogy megnyitható állapotba hozzák a kivitelezők részéről egyébként átadott élményfürdőt. Ebből beléptetőrendszert, konyhaberendezéseket és egyebeket vásárolt a Dunaújvárosi Vagyonkezelő. Az elköltött pénz elszámolása a napokban került a közgyűlés elé, azonban nem sikerült ezt elfogadtatni, mert nem volt meg a többségi határozathoz szükséges 14 igen szavazat. Ekkor jegyezte meg felháborodásában Dorkota Lajos, hogy a fennálló helyzet alapján minden egyes – a fürdő üzemeltetésére - költött forint olyan pénzből történik, amihez a város nem járult hozzá. Ez szerinte hűtlen kezelés.



400 millióba kerül évente

Megkerestük Dorkota Lajost, Dunaújváros alpolgármesterét, országgyűlési képviselőt.

Segítene nekünk tisztábban látni a dunaújvárosi élményfürdő körül kialakult helyzetben?

2006 augusztusában az akkor MSZP-s többségű önkormányzat úgy döntött, hogy élményfürdőt építenek Dunaújvárosban, méghozzá lízingszerződésben, állami vagy uniós források igénylése nélkül. A pályázatot a CIB bank és a Vegyépszer alkotta konzorcium nyerte el, 3,3 milliárd forint összegből 1 év határidővel. Nem készült el határidőre az élménykomplexum, ráadásul a 3,3 milliárdos költség mellett a konzorcium mintegy egy milliárd forintos többlet igénnyel lépett fel a várossal szemben. Most peresítés előtti időben vagyunk, úgy tűnik a város ezt a többletigényt nem tudja elfogadni.

Hogy jön be a képbe a DVG Zrt.?

Az MSZP megépíttette a fürdőt, ugyanakkor a működtetéshez kellett a város száz százalékos tulajdonában álló Dunaújvárosi Vagyonkezelővel kötött szerződés. A fürdő üzembe helyezéséhez 150 millió forintos igazolt költség merült fel. A Fidesz 13 képviselője igent mondott, az MSZP megjelent képviselői nemet mondtak erre a pénzre. A többségi szavazáshoz 14 szavazat szükséges, így nem sikerült elfogadtatni a működtetéshez szükséges forrásokat. A Fidesz összes képviselője megszavazta, hiszen ha már fürdőt építtettünk, akkor azt működtetni is kell. Így viszont nem biztosítottak a működtetéshez szükséges anyagi források.

Milyen forrásból üzemeltetik most a fürdőt?

Hát ez az! Jól teszi fel a kérdést, nem tudok erre most válaszolni.

Ismereteink szerint a tavalyi nyitáshoz kapcsolódóan kapta meg a DVG Zrt. a kérdéses 150 millió forintot, amiből beléptetőkapukat, egyéb felszereléseket vásároltak, valamint az alkalmazottakat fizették.

Igen, pontosan ezt nem fogadta el az önkormányzat. A DVG Zrt.-nek viszont nincs saját forrása, hiszen önkormányzati tulajdon. Erre mondtam, hogy akkor most hogyan tovább. Ilyen egyszerű volt a felvetésem, mire a szocialisták pozitívan álltak a dolgokhoz és egyeztetést javasoltak a szavazás után. Rájöttek, hogy a döntésük nem volt szerencsés. Ha nem adunk forrást a vagyonkezelőnek a gazdálodáshoz, akkor nem tudja kifizetni a strand üzemeltetéséhez szükséges tételt.

Ki fogja üzemeltetni a strandot?

Mi biztosítottuk a forrást, de az MSZP mondott nemet, nem biztosította az elszámoláshoz szükséges 150 millió forintot.

Kinek a tulajdonában áll a dunaújvárosi élményfürdő?

Köszönöm szépen, jó a felvetés. Én nem tudnék rá válaszolni, pedig gyakorló ügyvéd voltam. Jövő hét csütörtökön kerül a közgyűlés elé a fürdő jövője: azért ilyen olcsó az élményfürdő, mert még próbaüzemben üzemel, a város még nem vette át hivatalosan.

Egy pályázó nyerte el a beruházást úgy, hogy az építés megkezdésének időpontjában még az építési engedélyek sem voltak meg. Ennek tetejébe léptek fel az 1 milliárd forintos többletigénnyel. A város ezt vitatja, ezért nem vesszük át hivatalosan, kvázi felelős őrzésben van "nálunk" a fürdő.

Mennyire biztosított a fürdő nyitva tartása idén nyáron?

A fürdő nyitva tartása biztosított, ha forrást adunk rá. Ha ezt nem tesszük meg, előbb-utóbb nem fogják üzemeltetni az alvállalkozók, mert nem lesz pénz a kifizetésükre. Ezért volt nagyon rossz döntés a csütörtöki.

A következő közgyűlésen 90 százalékos biztonsággal visszahozza a fürdő finanszírozásának ügyét a polgármester, hiszen felelősen gondolkodó városatya. A működési szabályzat értelmében ezt megteheti.

Megnyugodhatnak tehát a dunaújvárosiak, lesz hol hűsölni a kánikulában?

Igen. Mi is azt mondtuk, hogy gyakorlatilag tök mindegy, hogy mi volt az előzmény, tekintsünk el a múlttól. Van egy élményfürdőnk, amit badarság lenne üresen hagyni, főleg a nyári szezon idején, ezért mindent megteszünk a nyitva tartás érdekében.

Ez annak tükrében is fontos, hogy a város meglehetősen kockázatos beruházába vágott 4 évvel ezelőtt, amikor minden állami, vagy uniós forrás nélkül, teljes egészében hitelkonstrukcióban építtette meg a fürdőt.

270 millió forint 20 éven keresztül a lízingdíj, plusz évente hozzájön a 130-140 milliós működtetési költség. Ez évente 400 millió forintos kiadást ró a városra, úgy hogy a második ütemre betervezett szálloda el sem készült. Sok gond van a beruházás körül, voltak olyan felvetések is, hogy bontsuk le az épületet, mondjuk vissza a szerződést. Ezt mi nem gondoltuk "komoly" felvetésnek, így megpróbáljuk a legjobb fizetési feltételeket kiharcolni a konzorciummal. Na, itt tartunk most három és fél év után.