Orbán nem egyeztetett pálinka-ügyben
Újra főzhetünk otthon pálinkát? Végre leránthatjuk a lepedőt az erkélyen tárolt főzőszerkezetekről anélkül, hogy aggódnunk kéne a feljelentgető szomszéd miatt? És ez az uniót sem zavarja?
2010. június 15. kedd 16:53 - Gyülvészi András
Orbán Viktor komplett akciótervvel sietett az ország segítségére. Az egykulcsos jövedelemadó és a bankok megadóztatása mellett véleményünk szerint is nagyon fontos pont a pálinkafőzés legalizálása. Dr. Oroszné dr. Prokop Erzsébetnek, a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének tettük föl gyümölcslepárlással kapcsolatos kérdéseinket.
Mit változtat az új szabályozás?
Van egy miniszterelnöki kijelentés, aminek én, mint a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke nem tudom a szakmai hátterét, mert szakmai egyeztetésre az én tudomásom szerint nem került sor. Ugyanis, ha lett volna, abban a Pálinka Nemzeti Tanácsnak részt kellett volna vennie, hisz törvény tartalmazza azt a kitételt, hogy bármilyen jogszabály előkészítése történik a pálinkával kapcsolatban, a Pálinka Nemzeti Tanács véleményét ki kell kérni.
Jelenleg csak főzdében lehet legálisan pálinkát főzni. Milyen mértékű enyhítést tart még elfogadhatónak?
Pálinka vs. szeszes ital
Az uniós csatlakozás előtt minden égetett szeszesitalt pálinkának hívtunk. Akkor a szakma jelentős önkorlátozást vállalt: a hideg úton előállított szeszes italokat már nem nevezhették pálinkának, csak szeszes italnak.
Ez jelentős hátrányt jelentett a hagyományos szeszes italt előállító cégeknek. Korábban vágott pálinkának neveztük azokat a szeszes italokat, amiket úgy tettek jobb minőségűvé, hogy adtak hozzá húsz-negyven vagy akár hatvan százaléknyi pálinkát is.
Azt mindenképpen elfogadhatatlannak tartanánk, hogy a panelházak tízedik emeletén kuktában vagy egyéb szerkezetben pálinkát lehessen fűzni. Gondolom nem is erre irányul a pálinkafőzés liberalizációja.
Az, hogy a környező országokban egyszerűbb a gyümölcspárlat készítés (külföldön nem beszélhetünk pálinkáról) sok mindenből adódik. Például abból, hogy ott nem rendelkeznek földrajzi eredetvédettséggel a gyümölcspárlatok, mint ahogy Magyarországon.
Amikor az első Orbán-kormány idején elindultak az európai uniós csatlakozási tárgyalások, akkor nagy segítséget kaptunk a kormánytól abban, hogy a magyar gyümölcspárlat, a magyar pálinka éppúgy védett termék legyen, mint a görög ouzo, az olasz grappa. E tárgyalások idején is szerette volna elérni az unió, hogy a házi pálinkafőzés megszűnjön.
Persze ehhez a szakma ragaszkodott, mert Magyarországon több évszázados tradíciója van a pálinkafőzésnek. Ez több évtizede ellenőrzött körülmények között folyt. A történelemben is földesúri és később szerzetesei privilégium volt. Tehát a pálinkafőzés nem volt teljesen szabad, a gyümölcspárlat készítés csak meghatározott körülmények között volt lehetséges.
Tehát az Európai Unió elvárásait érdemes fegyelembe venni az otthoni pálinkafőzés engedélyezése mellett?
Mivel sikerült levédeni a pálinkát az uniós tárgyalások során, mint magyar nemzeti italt, ehhez nyilvánvalóan csatlakoztak feltételek. Például csak száz százalék gyümölcsből készülhet, valamint ezen felül Magyarországon lepárolt és palackozott termékeket nevezhetünk csak pálinkának. Nem tartalmazhat hozzáadott cukrot, illetve a barackpálinka csak barackból készülhet. Nem lehet hozzátenni cseresznyét, szilvát vagy almát.
Nagyon fontos, hogyha a pálinkafőzést bármilyen módon is szélesebb körűvé tesszük, ezeket a szabályokat be kell tartanunk. Nem szeretnénk, hogy az unió visszavonja a pálinka nemzeti italként való használatát és megnevezését...
